A vers 1847 januárjában íródott Pesten. Ars poeticáról van szó, akárcsak A természet vadvirága, a Képzetem és a Dalaim esetében, ám A XIX. század költői fontosabb és ismertebb is ezeknél a korábbi verseknél. Petőfi egy újfajta költő-ideált alakított ki, egy … Olvasd tovább →
Petőfit az alföld költőjének tartjuk, mivel majdhogynem irodalmi előzmények nélkül fedezte fel a magyar költészet számára ezt a jellegzetes magyar tájat. Tájleíró verseinek különlegessége az, hogy nem ragad le magának a tájnak az ábrázolásánál, hanem mindig összekapcsolja a tájat az … Olvasd tovább →
Az Adj már csendességet Balassi egyik legszebb, legmegrendítőbb istenes verse. Nem véletlen, hogy a 17. század óta ez a költemény ott szerepel a templomi énekek sorában. Balassi protestáns neveltetésben részesült: nevelője, Bornemissza Péter protestáns prédikátor volt, édesanyja, Sulyok Anna is … Olvasd tovább →
Balassi költészetének egyik fontos verscsoportját az istenes versek alkotják, amelyek vallásos témájú, gyakran zsoltáros hangvételű művek. A Balassa-kódex felfedezéséig a költőnek csak ezek a művei voltak ismertek, mivel ezek vállalhatóak voltak, ki lehetett adni őket, míg szerelmes versei kéziratban maradtak … Olvasd tovább →
Az Egy katonaének a reneszánsz kor kiemelkedő esztétikai értékeket felmutató, példaadó irodalmi alkotása, Balassi egyik legjobbnak tartott műve. A vers által közvetített emberi érzelemvilág és természetközeliség jól megmutatja, hogy milyen lehetett a 16. századi Magyarország élete, milyenek lehettek a végvári … Olvasd tovább →
Balassi mint reneszánsz ember a szerelmet az emberi élet egyik legfőbb értékének tekintette. Első verseit, szárnypróbálgatásait is szerelmi témában írta; ezek közé tartoznak az 1578-ban keletkezett Anna-versek is. 1578-ban ismerkedett meg ugyanis Ungnád Kristóf feleségével, Losonczy Annával, aki élete nagy … Olvasd tovább →
Janus Pannonius legjobb verseit 1466-68 között írta, s ezek egyike a Saját lelkéhez című elégia, amely 1466 tavaszán keletkezett. A mű akár a költő életművének összegzése is lehetne. Megrendítően kétségbeesett, kiábrándult, keserű alkotás, mely arról ad hírt, hogy a költő … Olvasd tovább →
Janus Pannonius, a magyar reneszánsz jeles költője, azon kevés magyar költők közé tartozik, akinek tehetségét egész Európa elismeri. Verseit latinul írta, amely a kor műveltségének, irodalmának nyelve volt. Mivel a 15. században az olvasni tudó értelmiségiek csak maroknyian voltak (főleg … Olvasd tovább →
A Búcsú Váradtól című verset az irodalomtörténészek az első Magyarországon íródott humanista remekműnek tartják. Janus Pannonius költészetét két korszakra szokás osztani: az Itáliában és a Magyarországon írt versekre. Itáliai korszaka 1447-1458-ig tartott, a magyarországi 1458-1464-ig. A Búcsú Váradtól témája és … Olvasd tovább →
Az Előszó az egyetlen vers, amelyet Vörösmarty 1850-51 telén alkotott. A költőnek, aki súlyos lelki válsággal küzdött Baracskán próbált gazdálkodni a szabadságharc bukása után. A Pesttől való távollét elszigetelődéshez vezetett: Vörösmarty kiesett az irodalmi köztudatból, s ez a mellőzöttség is … Olvasd tovább →
