Az olasz „reneszánsz triász” legfiatalabb tagja Boccaccio (1313-1375), aki Dantét tartotta mesterének. Ennek a triásznak ugyebár Dante és Petrarca a másik két tagja. A 14. századi itáliai humanista irodalom a „firenzei hármas korona” névvel illette ezt a három szerzőt, akinek … Olvasd tovább →
Katona Józsefet egyműves szerzőnek tartja az irodalomtörténet, mivel művei közül csak a Bánk bán jelentős. A Bánk bán 1815-ben keletkezett. A Döbrentey Gábor által szerkesztett Erdélyi Múzeum drámapályázatot írt ki, és Katona elküldte művét a pályázatra, de nemcsak hogy nem … Olvasd tovább →
Petrarca az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb költője, aki két korszak határán élt, így még a középkori költészet jellegzetességei is megjelennek műveiben, ugyanakkor szerelmi lírája már egészen modern vonásokkal rendelkezik. Ti szerencsés füvek… kezdetű verse Daloskönyv című kötetének 162. darabja. Szerelmi … Olvasd tovább →
Katona József Bánk bán című drámája öt felvonásból áll, melyeket a szerző szakaszoknak nevez. A szakaszok a mű első kidolgozásában még számozott jelenetekre voltak bontva, a végleges szövegben azonban már a jelenetek nincsenek megszámozva. Az alábbi Bánk bán olvasónapló a … Olvasd tovább →
A Fanni hagyományai naplórészletekből és levelekből álló kisregény, melynek részét képezi három bevezető szöveg is: a szerkesztő előszava és Fanni szerelmének, T-ai Józsinak két írása. Az egyikben Fanni élettörténetét összegzi, a másikban a lány hagyatékát, a naplóbejegyzéseket és leveleket ajánlja … Olvasd tovább →
Az alábbiakban Balzac Goriot apó című regényéből vett idézetek olvashatók, kiegészítésül az olvasónaplóhoz, amelyet ITT, és az elemzéshez, amelyet ITT találtok. A következő részletek vagy Balzac általános megállapításai, életből vett megfigyelései, vagy a regény legjellemzőbb részletei, legfontosabb leírásai, párbeszédei. … Olvasd tovább →
A Goriot apó nincs fejezetekre bontva, itt viszont részekre osztva fogjuk tárgyalni a könnyebb átláthatóság kedvéért. Az elbeszélés E/3. személyű. A történet 1819-ben kezdődik, november végén, a helyszín Párizs. A tartalomleíráshoz Lányi Viktor fordítását használtam. Rövidebb összefoglaló ITT, elemzés ITT … Olvasd tovább →
A Szondi két apródja 1856 júniusában íródott történelmi témájú ballada. A nagykőrösi korszakban alkotott remekmű Arany egyik legtragikusabb, legsűrítettebb, legtömörebb balladája. Egyes vélemények szerint összes balladája közt ez a csúcs. Arany ebben a művében a hősies helytállás nagyszerűségét és a … Olvasd tovább →
A Vörös és fekete 1830-ban jelent meg, így ez a dátum a realista regény kezdetét jelzi a világirodalomban. A mű egy alacsony sorból származó, jobb sorsra érdemes fiatalember, Julien Sorel története, aki egy középszerű, kicsinyes, bűnös világban szeretne feltörni, „valaki” … Olvasd tovább →
A királyokhoz című vers 1848. március 27-30. között íródott Pesten. A forradalom kitörésének másnapján, március 16-án Habsburg Ferdinánd fogadta a magyar országgyűlés küldöttségét, és megígérte, hogy teljesíti a követeléseiket, mire március 17-én gróf Batthyány Lajost megbízták kormányalakítással. Március 28-án Ferdinánd … Olvasd tovább →
