A Füstbement terv Petőfi családlírájának egyik legszebb darabja. A korban nagyon újszerűnek számított, hogy a költő a legbensőségesebb családi kapcsolatairól is fesztelen hangon, közvetlen stílusban tudott beszélni. Petőfi előtt a családi élet intimitása nem tartozott a bevett költői témák felé: … Olvasd tovább →
Ha Petőfire gondolunk, elsőként a forradalmár jut eszünkbe, a márciusi fiatal, pedig ennek a harsány, lelkes, tetterős és türelmetlen harcosnak csendesebb, nyugalmasabb pillanatai is voltak. Sok olyan tájverse, életképe, idillje született, amelyek mintha arra kellettek volna, hogy felajzottságából, örökös lázából … Olvasd tovább →
Franz Kafka Csehországban élő, német nyelvű, zsidó származású író volt, akit életében csak egészen szűk baráti társaság ismert. Legfontosabb művei csak halála után jelentek meg, ismertté pedig a második világháború után váltak, amikor az emberiséget érő megrázkódtatások, csalódások és szenvedések … Olvasd tovább →
A novella három részből áll, az elbeszélés egyes szám harmadik személyű. A felhasznált szöveg Györffy Miklós fordítása. Helyenként idézeteket, észrevételeket és magyarázatokat tűzdeltem a történet leírásába, hogy érthetőbb legyen. Ezek kiemelten, keretben olvashatók, ha valakit érdekel, de aki nem akar … Olvasd tovább →
Az Adj már csendességet Balassi egyik legszebb, legmegrendítőbb istenes verse. Nem véletlen, hogy a 17. század óta ez a költemény ott szerepel a templomi énekek sorában. Balassi protestáns neveltetésben részesült: nevelője, Bornemissza Péter protestáns prédikátor volt, édesanyja, Sulyok Anna is … Olvasd tovább →
A magyar költészet egyik fontos témája az Istenhez fűződő viszony: vannak költőink, akiknek meghatározó élményt jelentett az Istenhez való közeledés vagy a tőle való eltávolodás, és ezt fontosnak tartották verseikben is kifejezni. Balassi is ilyen költő volt. Rendületlenül hitt a … Olvasd tovább →
Az Egy katonaének a reneszánsz kor kiemelkedő esztétikai értékeket felmutató, példaadó irodalmi alkotása, Balassi egyik legjobbnak tartott műve. A vers által közvetített emberi érzelemvilág és természetközeliség jól megmutatja, hogy milyen lehetett a 16. századi Magyarország élete, milyenek lehettek a végvári … Olvasd tovább →
A mű a Balassa-kódex 12. verse. Címe azonos a vers első sorával (Széllel tündökleni nem ládd-é ez földet). Mintája pedig Michael Tarchaniota Marullus 15. századi itáliai humanista költő Non vides verno című költeménye, amelyet Balassi – miként az utolsó versszakban … Olvasd tovább →
A Hogy Júliára talála így köszöne neki Balassi szerelmi költészetének egyik legismertebb alkotása. Jól kifejezi a költő reneszánsz értékrendjét, mely szerint a szerelem az élet egyik legfőbb értéke. A reneszánsz lírának Európa-szerte a szerelem volt a legfontosabb témája, és az … Olvasd tovább →
Janus Pannonius Saját lelkéhez című versében súlyos betegségével (tüdőbajával) és lényegében a halállal néz szembe. A mű 1466 tavaszán keletkezett és akár a költő életművének összegzése is lehetne. (Legjobb verseit 1466-68 között írta különben, s köztük is ez az egyik … Olvasd tovább →
