Csokonai A Magánossághoz című költeménye egy elmélkedő, meditációs vers, mely 1789-ban keletkezett. Témája a magányosság (a Magány istenasszonyának) dicsőítése. A témát a versszakok kettesével mindig újrafogalmazzák. Már a vers címe is jelzi, hogy a költő szól valakihez vagy valamihez (egy … Tovább olvasom >>
Csokonai Halotti versek című műve 1804-ben keletkezett Nagyváradon. A költő felkérésre írta, majd a hideg időben személyesen is felolvasta. (Rhédei Lajos gróf rendelte a művet búcsúztató gyanánt, mert meghalt a felesége.) Ez lett Csokonai utolsó jelentős alkotása, mivel a szertartáson … Tovább olvasom >>
A felvilágosodás korában a költőktől azt várták, hogy hasznos ismeretterjesztő munkát végezzenek, vagy a nyelvújításban részt vegyenek. Csokonai ezzel szemben az ember belső világát, a képzeletet és a filozófiai mélységet helyezte a középpontba (Az ember, a poézis első tárgya). Életművének … Tovább olvasom >>
A Vandál bölcsesség 1814 és 1815 között keletkezett. Ez a korszakról szóló, talányos Berzsenyi-költemény egy klasszicista szellemű alkotás, a meditációs líra egy darabja. Kölcsey Vanitatum vanitas és Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban című versének rokona. A mű egy elvont gondolatot, egy … Tovább olvasom >>
Berzsenyi költői hangját a bölcsesség vágya és a melankólia jellemzi, és egy állandó ösztönző, számvető gesztus figyelhető meg nála. Az Osztályrészem c. verse is ilyen létösszegző mű, amelyben a költő számot vet önmagával, helyzetével, mindazzal, amit a sors neki rendelt … Tovább olvasom >>
Bevezetés: az episztola Az episztola az antik irodalom kedvelt műfaja volt, Horatius és Ovidius is művelték. Aztán a felvilágosodás korában újra népszerűvé vált. Az antik korban nem született elméleti írás az episztoláról. Cicero a távollevő barátok beszélgetésének nevezte a műfajt, … Tovább olvasom >>
A regény egy narratív elbeszélő műfaj. Elbeszélés minden közlés, amely üzenetet közvetít, amelynek története és befogadója van. (Ami nem vers és nem dráma, azaz majdnem minden történet.) Egy történeti életrajz is elbeszélés. A történet az állítás, amely a szerző közlését … Tovább olvasom >>
A jegyzet tartalma: Szentimentalizmus irodalma érzelmek felszabadítása (racionalizmussal, klasszicizmussal való szembenállás) halálhoz való viszony / öngyilkosság – lázadás belső nézőpont (szubjektivitás) jellegzetes műfaj: levélregény Kármán: Fanni hagyományai valóság látszatát keltő előszó kisemberek a szereplők magány, hiányérzet – fejlődésregény (érési folyamat) … Tovább olvasom >>
Dráma két felvonásban. Elemzés: ITT. Helyszín: télikert Sebők házában. Szereplők: Sebők Zoltán: a dráma főhőse, 33 éves kutatóorvos, agysebész. Cinikus, kiábrándult agglegény. Az öreg Sebők (Sebők Imre): Zoltán apja, nyugdíjas tanár, jelenleg botanikával foglalkozik. Épp 75. születésnapját ünnepli, ez alkalomból … Tovább olvasom >>
Az alábbi áttekintés célja, hogy rálátást adjon egy tágabb témára (csak a lényeget tartalmazza). Az összefoglaló tartalma: a barokk korszakolása a barokk társadalmi háttere (ellenreformáció, tridenti zsinat, jezsuiták) a barokk művészet jellemzői a barokk irodalom jellemzői, nevezetes barokk szerzők a … Tovább olvasom >>