Csokonai A Magánossághoz című költeménye egy elmélkedő, meditációs vers, mely 1789-ban keletkezett. Témája a magányosság (a Magány istenasszonyának) dicsőítése. A témát a versszakok kettesével mindig újrafogalmazzák. Már a vers címe is jelzi, hogy a költő szól valakihez vagy valamihez (egy … Tovább olvasom >>
Csokonai Halotti versek című műve 1804-ben keletkezett Nagyváradon. A költő felkérésre írta, majd a hideg időben személyesen is felolvasta. (Rhédei Lajos gróf rendelte a művet búcsúztató gyanánt, mert meghalt a felesége.) Ez lett Csokonai utolsó jelentős alkotása, mivel a szertartáson … Tovább olvasom >>
A Vandál bölcsesség 1814 és 1815 között keletkezett. Ez a korszakról szóló, talányos Berzsenyi-költemény egy klasszicista szellemű alkotás, a meditációs líra egy darabja. Kölcsey Vanitatum vanitas és Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban című versének rokona. A mű egy elvont gondolatot, egy … Tovább olvasom >>
Berzsenyi költői hangját a bölcsesség vágya és a melankólia jellemzi, és egy állandó ösztönző, számvető gesztus figyelhető meg nála. Az Osztályrészem c. verse is ilyen létösszegző mű, amelyben a költő számot vet önmagával, helyzetével, mindazzal, amit a sors neki rendelt … Tovább olvasom >>
A jegyzet tartalma: Szentimentalizmus irodalma érzelmek felszabadítása (racionalizmussal, klasszicizmussal való szembenállás) halálhoz való viszony / öngyilkosság – lázadás belső nézőpont (szubjektivitás) jellegzetes műfaj: levélregény Kármán: Fanni hagyományai valóság látszatát keltő előszó kisemberek a szereplők magány, hiányérzet – fejlődésregény (érési folyamat) … Tovább olvasom >>
A Saulus Mészöly Miklós legkarakterisztikusabb regénye, amelyet 1969-ben fejezett be. Abban az időszakban született a mű, amikor a posztmodern irodalom az egységes világkép hiányát, érvénytelenségét hangsúlyozta. Ezzel párhuzamosan az írók elkezdték feldolgozni a Bibliát, Krisztus-parafrázisok születtek stb. A Saulus is … Tovább olvasom >>
Jókai a legjobban szerette ezt a regényét. A mű 1872-ben íródott. Ez a korszak, az 1870-es évek Magyarországon a gazdasági virágzás, polgárosodás, kapitalizálódás időszaka. Az arany ember ennek árnyoldalát mutatja be, ezért az illúzióvesztés, a kiábrándulás regényének szokás tartani. Jókai … Tovább olvasom >>
A vers 1847 januárjában íródott Pesten. Ars poeticáról van szó, akárcsak A természet vadvirága, a Képzetem és a Dalaim esetében, ám A XIX. század költői fontosabb és ismertebb is ezeknél a korábbi verseknél. Petőfi egy újfajta költő-ideált alakított ki, egy … Tovább olvasom >>
Petőfit az alföld költőjének tartjuk, mivel majdhogynem irodalmi előzmények nélkül fedezte fel a magyar költészet számára ezt a jellegzetes magyar tájat. Tájleíró verseinek különlegessége az, hogy nem ragad le magának a tájnak az ábrázolásánál, hanem mindig összekapcsolja a tájat az … Tovább olvasom >>
Az Előszó az egyetlen vers, amelyet Vörösmarty 1850-51 telén alkotott. A költőnek, aki súlyos lelki válsággal küzdött Baracskán próbált gazdálkodni a szabadságharc bukása után. A Pesttől való távollét elszigetelődéshez vezetett: Vörösmarty kiesett az irodalmi köztudatból, s ez a mellőzöttség is … Tovább olvasom >>