Bevezetés: az episztola

Az episztola az antik irodalom kedvelt műfaja volt, Horatius és Ovidius is művelték. Aztán a felvilágosodás korában újra népszerűvé vált.

Az antik korban nem született elméleti írás az episztoláról. Cicero a távollevő barátok beszélgetésének nevezte a műfajt, Horatius pedig a „csevegés” meghatározással illette.

Az alkalmiság volt a műfaj egyik fontos jellemzője: születéshez, kereszteléshez, temetéshez kapcsolódott.

Johann Joachim Eschenburg (1743–1820) 18. századi német irodalomtörténész, kritikus elméleti munkájában az episztolát mind az epikus, mind a drámai költés műfajában említi. Szerinte a levélnek a témához és a címzett személyéhez kell alkalmazkodnia.

Az episztola:

• inkább a szellem, mint a szenvedély kifejezésére szolgál, a racionalitás műfaja.
• a címzett lehet valóságos vagy fiktív személy is, és szólhat a mű allegorizált személyhez, megszemélyesített mitológiai alakhoz, esetleg természeti alakhoz is (pl. a halovány holdhoz)

Christoph Martin Wieland felvilágosodás kori német szerző szerint az episztola-költőnek a következő tulajdonságokra van szüksége: élettapasztalat, értelem, ízlés, világismeret, szelíd gúny, mély bepillantás az erkölcs világába, költészeti képességek.

Az episztola műfajról részletes ismertető ITT olvasható.

Az episztola a magyar irodalomban

Hazánkban 1770 és 1820 között virágzott ez a műfaj. A felvilágosodás magyar szerzői, pl. Bessenyei György is írt episztolákat, és sok emberrel állt levelezésben (Ányos Pál, Barcsay Ábrahám, Orczy Lőrinc stb.)

Döbrentei Gábor felvilágosodás kori író, szerkesztő is foglalkozik az episztolával. Szerinte olyasmiről kell szólnia, ami másokat is érdekel, és a barátságos tónus uralkodjon benne. Tehát nem közérdekű témát kell feldolgozni.

Később elkülönítették az episztolát az alkalmi költeményektől, és a közérdekű témát feldolgozó episztolák váltak jellemzővé.

Kazinczynak rengeteg prózai levele van és rengeteg episztolája is. Kis János és Kazinczy közösen fordítottak le Horatius-episztolákat, Virág Benedek pedig megjelentette Horatius leveleit a 19. század elején.

A 19. század második felében Toldy Ferenc irodalomtörténész válogatáskötetében megjelent Berzsenyi Dániel Levéltöredék barátnémhoz c. verse, amelyet a szerkesztő episztolaként sorolt be, holott nem az. (az episztola meghatározása nehéz, az odaforduló költemények nem mindegyike episztola).

Kazinczy szerint az episztola stílusa háromféle lehet:

• heroikus, fenséges
• középfajú
• érzéki, alantas

Az ismertetőnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!