Balassi-strófa:

olyan 3 soros versszak, amelynek minden sorát belső rímek további 3 részre tagolják. Ha 3 részre szeljük a 3 hosszú sort, akkor 9 sort kapunk, és gyakran így szokták tördelni a Balassi-verseket, de a 3 hosszú soros verzió is Balassi-strófa. Rímképlet: a a b  c c b  b b d (minden harmadik sor végén azonos volt a rím). Ütemhangsúlyos verselés, kétütemű hatos sor (6+6+7 szótag = 19 szótag).

Jellemző még Balassi verseiben az akrosztikon (névrejtés): elrejti a versfőkben (a verssorok első betűjében) a nevét.

További munkái:

Más témában is született Balassinak egy-egy verse, pl. írt a hazaszeretetről (Ó, én édes hazám, de jó Magyarország…), írt tavaszköszöntő verset (Széllel tündökleni, Borivóknak való – ebben a vitézi énekek motívumai is megjelennek).

Maga kedvére írt könyvecske: össze akart állítani egy könyvet a verseiből.

3 részből állt volna:

• 33 db szerelmes vers a házassága előtti időszakból
• 33 db szerelmes vers a házassága utáni időszakból
• 33 db istenes vers (ebből 17 készült el)

Ezt a szerkezetet (a számarányokat) nyilvánvalóan Dantétól kölcsönözte. Az elejére egy nagy bevezetőt, himnuszt tervezett.

Zsoltárfordításai: Balassi zsoltárokat is fordított a Zsoltárok Könyvéből (mind a 150-et le akarta fordítani, de kevesebb sikerült). Zsoltárfordításainál két kortárs zsoltárfordítóra támaszkodott: George Buchanan skót humanista költő, zsoltárfordító és Théodore de Bèze francia teológus, zsoltárfordító műveire. Ezek közkézen forogtak.

Az 50. zsoltár fordítása volt Balassinak a legutolsó munkája, Esztergomnál a halálos ágyán fordította (és kimagaslóan jó lett).

Drámái: 2 drámát is írt (egyet kinyomtattak, de minden példány elveszett). 1588–1589 körül, a legtermékenyebb időszakában foglalkozott drámákkal.

Kéziratos formában fennmaradt drámája:

Szép magyar komédia címen ismerjük (eredetileg hosszabb címe volt, de a korban szokásos hosszú cím lerövidült). 1589-ben készült. Műfaja pásztordráma (bukolikus komédia), a történet elcserélt szerelmesekről szól. Egy olasz drámát (Cristoforo Castelletti: Amarilli) dolgozott át, nemcsak lefordította, hanem áthelyezte magyar környezetbe stb. Részben Júliának írta, részben társasági céljai voltak vele (a főurak szórakoztatására készült).

Másik drámája: Jephte – ez nem maradt fenn, még töredékben sem. Talán nem készült el teljesen, vagy talán meg se írta, de szándékában állt. Egy bibliai történeten alapuló fordítás vagy átdolgozás volt vagy lett volna.

Az első Balassi-szakértő Rimay János volt, aki bevezetőt is írt Balassi verseihez.

Az összefoglalónak még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 8. oldalra!