Balassi Bálint

(1554-1594)

Zólyom várában született előkelő, arisztokrata családban (a magyar irodalomban csak Balassi és Zrínyi volt főnemesi rangú költő, a többiek középnemesek, kisnemesek vagy közrendűek).

Nevelője Bornemissza Péter volt, a híres református prédikátor, a Magyar Elektra szerzője, az időmértékes verselés magyarországi meghonosítója, a magyar hazafias költészet első képviselője („Siralmas énnéköm…”).

Németországban tanult a nürnbergi egyetemen. Nyolc (!) idegen nyelven beszélt (latin, német, szlovák, olasz, horvát, török stb.).

Még gyerek volt, mikor apját megvádolták felségárulással (hamisan), és birtokaikat elkobozták, így Krakkóba menekültek. Apja, Balassi János 3 év alatt tisztázta magát, felmentették, de nem bíztak benne, ezért elküldte fiát a bécsi udvar szolgálatában katonáskodni.

A Habsburg birodalom ugyanis a törökbarát, protestáns Erdély ellen hadakozott, és Balassi részt vett a harcokban, de 1575-ben fogságba esett.

Az erdélyi fejedelmi udvarba került, Báthori István udvarába, ahol barátként bántak vele. Ebben a reneszánsz-humanista udvarban megismerkedett a művészetekkel, petrarkista udvarló verseket írt stb. Egy év múlva elkísérte Lengyelországba Báthorit, akit lengyel királlyá választottak, és megismerkedett a lengyel reneszánsz udvari kultúrával is.

A hazatérését követő évben, 1578-ban megismerkedett nagy szerelmével, egy Losonczy Anna nevű hölggyel, akit verseiben Júliának nevezett. Anna Ungnád Kristófnak, Egervár kapitányának volt a felesége. A férj akkor már idős ember volt, mire Balassi újra találkozott Annával, Anna megözvegyült, ráadásul vagyonos özvegy volt.

Csakhogy Balassi közben unokatestvérével, Dobó Krisztinával kötött érdekházasságot, hogy zilált anyagi helyzetét rendbe tegye. Sárospatak várát akarta hozományul, de nem kapta meg, ezért erővel elfoglalta. Kiderült, hogy a vár a király tulajdona, és a Dobók csak zálogbirtokként használták, így a felségárulás vétkét vonta magára.

Helyzetének javítása érdekében katolizált, de hiába. Még vérfertőzés vádjával is perbe fogták, és az egyház nem ismerte el a házasságot, melynek érvénytelenítését végül ő maga kezdeményezte.

Ezután visszatért Losonczy Annához, akit feleségül akart venni, de hiába próbálkozott nála, semmi esélye nem volt. A gazdag özvegynek nem kellett a szerelmi botrányairól és zilált ügyeiről ismert, kalandoréletet élő, hírhedt és akkor már vagyontalan Balassi.

1589-ben ismét Lengyelországba ment, ahol Wesselényi Ferencnél vendégeskedett. Itt is volt egy szerelme, akit verseiben Céliának nevezett. Nem tudjuk, ki a versek ihletője, feltételezések szerint Célia nem más, mint Wesselényi Ferenc felesége, Szárkándy Anna.

A tizenöt éves háború hírére hazatért, hogy kivegye részét a törökellenes harcokból, és így szerezze vissza elvesztett jó hírét. Esztergom ostrománál halt meg.

Költészete

3 téma köré csoportosul:

I. szerelmi költészet – kétféle verstípus tartozik ide:

1. a korai (petrarkista) udvarló versek (mintegy 25 nőhöz írt ilyeneket, ezek nem voltak őszinte szerelmek, azért írta, mert elvárás volt, hogy udvaroljon). Az elsőket Csák Borbálához írta.

Az udvarló verseknek a trubadúrlíra és Petrarca költészete a mintái. (A trubadúrlíra hatása pl. abban mutatkozik meg, hogy a nőt maga fölé emeli: „idvez légy én fejedelmem” – ebben a sorban fejedelmi rangra emeli, hódolva köszönti.)

2. a szerelmeihez írt versek. 3 nagy szerelme volt, aki megjelenik verseiben: Júlia, Célia és Fulvia (utóbbi polgári nevét nem tudjuk).

• Júlia-szerelem: csak kezdetben adott felhőtlen boldogságot, utána Júlia hallani sem akart az elszegényedett, rossz hírű Balassiról. Így ez egy sok vívódással, fájdalommal járó, beteljesületlen szerelem. Nagy hangulati ingadozások, sokszínűség, reménytelenség és remény közti hánykolódás jellemző.

Példák: Hogy Júliára talála, így köszöne neki, Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról, Júliát hasonlítja a szerelemhez

Kidolgozottság szempontjából a Júlia-versek kezdetlegesebbek, mint a későbbi alkotások (pl. ragrímeket használ). Nem önállóan olvasták a verseket, dallamra születtek, énekelték őket, így a vers és a dallam együtt élt. Balassi költészetének zöme olyan versekből áll, amelyek ma már teljesen ismeretlen dallamokhoz írott szövegek.

A legjobb Júlia-versek a Balassa-kódexben találhatók, amely a 17. században keletkezett (évtizedekkel a költő halála után) – 25 Júlia-dal található benne, és a Szigeti veszedelmet is belemásolták, de Zrínyi neve nélkül.

• Célia-szerelem: beteljesült szerelem, amelyet megnyugvás, boldogság és csendesség jellemez. Ezek a költemények rövidebbek a Júlia-verseknél (mert Júliának udvarolnia kellett, ha meg akarta győzni, hogy legyen az övé, Céliát viszont nem kellett győzködni),

A Célia-versek írásakor már idősebb is volt a költő, így nem lobogott már olyan nagyon. Bár a képek bonyolultak, az érzelmek már csak csordogálnak. Pl. Kiben az kesergő Celiárul ír.

A Célia-versek csiszoltabbak, művészibbek is, mivel a költő virtuózabb, tökéletesebb, művészibb rímeket használ. Ezekben Balassi függetleníti magát a verszenétől is (előtte mindig valamilyen akkor ismert magyar nóta dallamára írta a verseit). Ez már nem énekelt vers, hanem szövegvers.

Ciklusok: Balassi alkotta a magyar irodalom első versciklusát! A ciklust általában a szerző állítja össze, ő rendezi sorba a költeményeit (és a sorrenddel többlettartalmat ad nekik). A Júlia-ciklus a legfontosabb.

II. vitézi énekek – Balassi nem írt sok vitézi verset, elsősorban a szerelem költője volt, de mivel a katonáskodás volt a foglalkozása, megverselte ennek a hivatásnak a szépségét is. Legjobb vitézi verse az Egy katonaének, amely a végek (végvári vitézek) dicséretét zengi, és a vitézi élet hétköznapjait írja le.

III. istenes versek – nem állt távol Balassitól a vallásos téma, pl. 1572-ben szülei vigasztalására lefordított németből egy vallásos elmélkedést Beteg lelkeknek való füves kertecske címmel.

Protestáns volt, de taktikai megfontolásból áttért a katolikus hitre. Verseiben a protestáns emberre jellemző attitűd jelenik meg, pl. alkudozik Istennel, érvel, jogászkodik, Istennel már-már egyenrangú vitapartnernek tekinti magát (a katolikusok sokkal alázatosabbak Istennel szemben).

Úgy gondolta, bármit elkövethet, nem kételkedett a megbocsátásban, mert Isten irgalmas. Egy kis könyörgéssel elintézi Istent, akivel hasonló hangon beszél, mint a szerelmes versekben a szeretőivel (világi vonás). Sőt, formailag is hasonlítanak az istenes versei a szerelmes verseire.

Istenes versei: Adj már csendességet, Kiben bűne bocsánatáért könyörgett, akkor, hogy házasodni szándékozott

Az összefoglalónak még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 7. oldalra!