Vajda János: Az üstökös (elemzés)
Az üstökös szemantikai szinten ellentétező szerkesztésű. Szerkezetileg két egységre oszlik:
Az 1. egység (1-2. versszak) leíró jellegű, az üstökös leírását, jellemzését kapjuk. Egymást kizáró tulajdonságokkal érzékelteti a beszélő a tárgy jelentőségét: hagyományra hivatkozik („Mondják, ez ama nagy”), azonban ezzel egyszerre állítja ennek a tradíciónak a lehetetlenségét („vissza hát sohase tér”).
Az üstökös a „haladás, merészség, meg nem alkuvás” jelentéselemeit hordozza, vele szemben a csillagvilágok fénylő tábora áll, amelyhez viszont a „helyben maradás, biztonságra törekvés” rendelhető. Ha felfejtjük az allegóriát, az üstökös azt jelképezi, hogy a művészt küldetése társtalanságra, örök vándorlásra, az új folyamatos keresésére ítéli.
A 2. egység (3-4. versszak) az üstököshöz intézett beszéd, vallomásos, ódai jellegű (az üstökös megszólítása teszi ódai jellegűvé a művet). Itt újabb jelentéselemekkel gazdagodik a művész képe: a Holddal és a csillagokkal (azaz a társadalommal) szemben a művészt állandóság jellemzi.
A vers alapgondolata az, hogy a mű a költő helyzetét és feladatát jelöli ki. Első jelentésszinten a költemény értelmezhető úgy, hogy az üstökös képe Vajdára vonatkozik, ebben az esetben saját magányosságát, társtalanságát fejezi ki vele. Helyesebbnek tűnik azonban, ha egyetemes érvényt tulajdonítunk a költeménynek, és a költősors általános képeként értelmezzük az üstökös képét.
Az üstökös kevert verselésű mű: a 4 négysoros, keresztrímes (a b a b) strófa elsősorban egyértelműen ütemhangsúlyos, négyütemű tízes és tizenegyes sorokból áll. Egyes sorok azonban (11 és 10 szótagú) ötös és hatodfeles jambusokként is értelmezhetőek.
Az üstökös jelentőségét úgy emeli ki a verselés, hogy a pálya szokatlanságáról szóló mondat áthajlást (enjambement) tartalmaz: „ez ama ’nagy’, melynek pályája / Egyenes…”.
Nézzük meg a verset részletesebben!
Az 1. strófában megjelenik az üstökös mint csillagászati és kultúrtörténeti objektum, a strófa leíró jellegű. Itt a beszélő még tárgyilagosan szemléli az üstököst. Az első két sor a látvány leírása:
Az égen fényes üstökös; uszálya
Az ég felétől le a földre ér.
Mondják, ez ama „nagy”, melynek pályája
Egyenes; vissza hát sohase tér.
A megfogalmazásból érezhető a költő csodálata a fényes, hatalmas tünemény iránt.
Az idézőjelbe tett „nagy” melléknév nem a csillag fizikai méretére vonatkozik, hanem erkölcsi nagyságára. Így válik a látványleírás metaforikussá, a következőkben csaknem minden nyelvi fordulat sűrítő metafora.
Vajda János az üstökösnek nem azokat a tulajdonságait ragadja meg, hogy ragyog, vagy hogy hirtelen feltűnik és eltűnik, hanem azt, hogy egyenes pályán mozog, ezért egyedül, társtalanul, boldogtalanul, magányosan kell járnia az útját.
Az üstökös azért válhat jelképpé, mert nem olyan égitest, amely csak áll és ragyog: az üstökös mozog, kitartóan és folyton folyvást úton van, nem áll meg soha. Csóvája fénylő anyag, mely kiáramlik belőle. Hallatlan pazarló, nagy fényt bocsát ki magából, amely olyan hosszú, hatalmas, hogy úgy látszik, mintha „az ég felétől a földig” érne.
Mivel soha vissza nem térő, egyenes pályán halad, az üstökös nagy, magányos, társtalan égi jelenség. Forogni körbe nem tud és nem is akar.
Az üstökös valójában nem egyenes pályán halad, hanem ellipszis alakban, visszatérő pályán, de némelyik csak egyetlenegyszer halad át a Naprendszeren, mielőtt kilökődik a csillagközi térbe (ezek parabola vagy hiperbola pályán mozognak). Arisztotelész és Kepler nyomán azonban sokáig úgy vélték, hogy az üstökösök mind egyenes vonalban mozognak.
Először 1610-ben vetődött fel a gondolat, hogy az üstökösök elliptikus vagy parabolapályán mozognak, de az elmélet megosztotta a csillagászokat, sokan az egyenes pályán való mozgást támogatták. A 17. században Newton bizonyította be, hogy az üstökösök útja egy parabola alakú pályára illeszthető.
Az egyenes pálya gondolata tehát ellentmondás. Időlegesen gravitációs mezőkről leszakadó objektumok vannak ugyan, de ezek pályája is csak addig „egyenes”, míg nem csatlakoznak ismét egy nagy erejű gravitációs mezőhöz.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Vajda János: Az üstökös (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>