Karinthy Frigyes Találkozás egy fiatalemberrel című novellája 1913-ban íródott. Karinthy Frigyes (1887-1938): a Nyugat első nemzedékéhez tartozott. Költőnek, írónak, műfordítónak indult, de elsősorban mint humorista lett közismert. Ez mindig is zavarta, mert valójában filozofikus alkatú szerző. Jellegzetesen nagyvárosi ember volt, … Tovább olvasom >>
Móricz Zsigmond Árvácska című kisregénye 1941-ben jelent meg, az író kései művei közé tartozik. Utolsó nagy, szívbe markoló remekművének tartják. Keletkezése: 1936 őszén Móricz megismerkedett Littkey Erzsébettel, aki egy fiatal, árva, állami intézetben nevelkedett „kis proletárlány” volt. A sokat szenvedett … Tovább olvasom >>
Móricz Zsigmond Az Isten háta mögött című kisregénye az író egyik korai alkotása, 1911-ben jelent meg. Legkiválóbb művei között tartják számon. Keletkezése: a regényhez élményeket, ismereteket Móricz a Felvidéken, felesége családjánál tett rokoni látogatások, vendégeskedések során szerzett. Társadalmi háttér: Móricz … Tovább olvasom >>
Móricz Zsigmond Úri muri című regénye 1927-ben íródott. Keletkezése: ebben az időben Móricz már Simonyi Mária színésznővel élt (feleségének, Holics Jankának öngyilkossága után). Az új házasságot állandó anyagi gondok kísérték. Ez és a két nő eltérő karaktere is megjelenik az … Tovább olvasom >>
A márciusi Naphoz című forradalmi versét Ady 1910. március 15-ére küldte el a Galilei-kör fiataljainak. A Galilei-kör egy baloldali radikális szervezet volt, amely 1908-ban alakult és fiatal értelmiségieket tömörített. Ady fogékony volt a politika iránt és látta a társadalmi egyenlőtlenségeket, … Tovább olvasom >>
A Rohanunk a forradalomba című vers 1912. június 9-én íródott és A Magunk szerelme című kötet Szent Lélek karavánja című ciklusában jelent meg 1913-ban. Ady forradalmi versei közé tartozik, politikai költészetének része, mely először az 1908-as Az Illés szekerén című … Tovább olvasom >>
Az Intés az őrzőkhöz című vers 1915-ben íródott és Ady utolsó verseskötetében, A halottak élén címűben jelent meg 1918-ban (a Mag hó alatt című ciklusban kapott helyet). A vers a költő világháborús költészetének egyik darabja, amely Ady új küldetésének ad … Tovább olvasom >>
Az Ember az embertelenségben című vers 1916 szeptemberében íródott és A halottak élén című, utolsó Ady-kötet első ciklusának címadó költeményeként jelent meg 1918-ban. A kötetcím többféleképpen is értelmezhető: jelentheti Ady személyes sorsát, utalhat közeledő halálára (érezte az idő múlását és … Tovább olvasom >>
A Krónikás ének 1918-ból című verset a Nyugat 1918. januári, 2. száma közölte, majd A halottak élén című kötetbe került a mű, Az eltévedt lovas című ciklus záró verse lett. A vers Ady háborús költészetének egyik darabja. A költő a … Tovább olvasom >>
Az eltévedt lovas című vers a Nyugatban jelent meg 1914. november 16-án, a 22. számban, néhány hónappal az első világháború kitörése után. Hosszú ideig kellett várnia a kötetbe kerülésre, hiszen a Ki látott engem? után Ady négy évig nem jelentkezett … Tovább olvasom >>