Gerézdi Rabán irodalomtörténész vetette fel az 1960-as években, hogy Balassi Bálint valószínűleg tudatosan törekedett arra, hogy életművét kötetbe szerkessze. A mai irodalomtudomány is ezen az állásponton van. Balassi költészetének nagy részét egy kódex őrizte meg az utókor számára, amelyet 1874-ben … Tovább olvasom >>
Balassi Bálint Adj már csendességet című verse talán Lengyelországban keletkezett 1591-ben, a lengyelországi bujdosás során, de a konkrét élmény háttérbe szorul. Balassi hiába kereste életében a harmóniát, nem találta, és a korszak eseményei, a kései reneszánsz évtizedei se a harmóniáról … Tovább olvasom >>
Balassi Bálint Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott című verse 1584-ben íródott. A költő 30 éves volt, és házasodni készült unokahúgával, Dobó Krisztinával. A vers a Balassa-kódex 33. darabja, mely Balassi ifjúkori költeményeit zárja le és egy újabb … Tovább olvasom >>
A Balassa-kódex 12. verse a Széllel tündökleni, melynek címe azonos a vers kezdő sorával (Széllel tündökleni nem ládd-é ez földet stb.), ami dalok esetében gyakori. Mintája egy latin nyelvű vers, amint azt Balassi az utolsó strófában jelzi is („Marullus poéta … Tovább olvasom >>
A Balassa-kódex 11. verse a Borivóknak való, amelyet az első sor – Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje – kiemelésével is meg szoktak nevezni. Ez a mű Balassi leghíresebb tavasz-éneke, mely a vitézi énekek motívumait is tartalmazza. Azonban nem nevezhető katonaéneknek, … Tovább olvasom >>
A haza fogalma mindaddig hiányzott Balassi szótárából, amíg 1589-ben, miután jó hírét és vagyonát is elvesztette, mindenéből kifosztva Lengyelországba nem kellett bujdosnia. Amikor távozni készült, megrohanták azok az emlékek, amelyek megszépítették szülőhazáját: most, amikor a költő hazátlanná vált, Magyarország „édes … Tovább olvasom >>
Balassi Bálint Egy katonaének című verse 1589-ben keletkezett, a költő lengyelországi bujdosása során írta. A jó hírnevét elvesztő, mindenéből kifosztott Balassinak talán honvágya volt Lengyelországban és emlékei, katonaélményei a távolból megszépültek. A végváraknak fontos stratégiai szerepük volt a három részre … Tovább olvasom >>
A Kiben az Celia szerelméért való gyötrelméről szól című vers a Célia-ciklus egyik legismertebb darabja. Feltűnő, hogy ebből már teljesen hiányoznak az epikus elemek, amelyek leírnák a vershelyzetet (ami a Júlia-versekre még jellemző volt, pl. a véletlen találkozás szituációja). Nincsen se … Tovább olvasom >>
Balassi Bálint Kiben az kesergő Celiárul ír… kezdetű verse 1590-91-ben keletkezett Dembno várában. Ihletője Wesselényi Ferenc felesége, Szárkándy Anna volt, akit verseiben Balassi Celiának (Célia) nevezett. Ezt a múzsanevet költői példaképétől, Hieronymus Angerianus nápolyi költőtől kölcsönözte, aki Caelia formában használta, … Tovább olvasom >>
A Balassa-kódex 50. darabja a költemény, melynek tartalmát vagy a költő, vagy a kódex másolója így foglalta össze: Júliát hasonlítja a szerelemhez, mely hasonlatosságot a Júlia dicséretén kezd el. Akárcsak a Júlia-ciklus többi darabját, ezt a művet is Losonczy Anna … Tovább olvasom >>