Mikes Kelemen

(1690-1761)

A barokk leszállóágának alkotója, amikor már nem a nagy, monumentális témák voltak terítéken, hanem a kisvilág, és játékosabb változatban (ez már a pre-rokokó, Mikes megelőlegezi a rokokót).

Zágonban született, Erdélyben, és Kolozsváron tanult a jezsuitáknál. Székely köznemesi családból származott.

17 évesen II. Rákóczi Ferenc apródja, belső inasa (az öltözködését intézte), majd később íródeákja, személyi titkára (kamarása) lett (a levelezését intézte). Ő volt Rákóczi leghűségesebb embere, aki mindenhová követte gazdáját, és haláláig mellette maradt.

1711-ben elbukott a Rákóczi-szabadságharc, akkor Mikes a száműzetésbe is követte a fejedelmet. Először Lengyelországba, majd Franciaországba mentek, végül a törökországi Gallipoli, majd Rodostó lett száműzetésük színhelye.

Irodalmi ismereteit, műveltségét, nyelvtudását Mikes Franciaországban szerezte, de mivel 1717-ben a szultán meghívta Rákóczit, végül Törökországban telepedtek le.

Mikes soha nem térhetett haza, soha nem nősült meg. Rodostóban halt meg Törökországban.

Főműve a híres Leveleskönyv vagy:

Törökországi levelek

– a cím nem Mikestől ered, hanem egy Kulcsár István nevű szombathelyi lapszerkesztőtől, aki 1794-ben összegyűjtötte és kiadta Mikes leveleit. A kötet 207 fiktív levelet tartalmaz.

Az 1720-as és 1730-as években Mikes fiktív leveleket (irodalmi leveleket, azaz elképzelt, nem valós leveleket) írt egy magyarországi rokonának (mert valódiakat nem írhatott). Az irodalmi levél vagy fiktív levél ellentéte a „missilis” levél (= valódi levél), amit el is küldenek a címzettnek.

Francia hatásra választotta Mikes a levél műfajt (nagy hatással volt rá a francia kultúra, amikor a fejedelemmel eljutott Franciaországba). Mintái: Montesquieu Perzsa levelek és Mme de Sévigné levelei hatottak rá. A magyar irodalomban Mikes teremtette meg az „irodalmi levél” műfaját.

A levelek címzettje egy képzeletbeli személy, bizonyos P. E. grófnő, aki bár magyar, Konstantinápolyban él (tehát nem Magyarországra levelez Mikes). A címzett megszólítása: „Édes néném”, „Kedves néném” – családias, kedves hangnem (de egyes levelekben intimebb hang is előfordul).

A fiktív levelek naplószerű beszámolók a magyar emigráció tagjainak életéről, a napi eseményekről, reményeikről, csalódásaikról (az egyik levélben pl. leírja a napirendjüket). Gyakran ír a fejedelemről is, és sok anekdotát belesző.

A levelek színes, érzékletes leírásokat és néprajzi elemeket is tartalmaznak. Kicsit etnografikus (néprajzi) jellegű témák is előfordulnak, minthogy Mikes beszámol a korabeli török életről, amit maga körül tapasztal, pl. hogyan építi a török ember a házát stb.

Hangvétele egyéni, a személyes érzéseit is kifejezi. Boldogtalanság érződik a hangján, aminek fő oka a megfelelő társaság hiánya.

Tetszett neki Kőszeghi Zsuzsa, aki szintén tagja volt az emigrációnak, de a lány az öreg Bercsényinek adta a kezét, mert Bercsényinek hatalmas birtokai voltak, s halála után az özvegye hazajöhetett és örökölhette a vagyonát.

A fejedelemnek, II. Rákóczi Ferencnek lelkifurdalása volt, mert magas pozícióban volt, és belebukott a szabadságharcba, amit vezetett (Széchenyi Istvánnak volt még ilyen lelkifurdalása). Erről latinul írt emlékiratában olvashatunk.

A 112. levél a legfontosabb, amelyben Mikes Rákóczi halálát írja le. 1735 nagypéntekjén halt meg a fejedelem (azért fontos, hogy a halála pont nagypéntekre esett, mert Rákóczi nagyon vallásos volt, és jelentéssel bírt a kortársak számára, hogy ő is akkor halt meg, amikor Jézus).

A levél érdekessége, hogy igazából nem is a halottat, Rákóczit kell sajnálnia a címzettnek, hanem őket, az árván maradottakat.

A levelek nyelvileg is értékesek, korabeli erdélyi, székely nyelvjárásban, szép magyar nyelven íródtak.

Mikest elsősorban a hűség jelzőjével tudjuk illetni. Hű volt a fejedelemhez, de hű volt a hazához és a magyar nyelvhez is.

1717-től 1758-ig, majdnem haláláig írt leveleket. Szeretett volna hazajönni, főleg a magyar emigráció többi tagjának halála után, mert nagyon magányos volt, de a királynő nem engedte (Mária Terézia válasza Mikes kérvényére: „A Fekete-tengertől nincs visszatérés” – Ovidiusra utal, aki szintén a Fekete-tengernél volt száműzetésben).

Viszont azt megengedte, hogy Mikes levelezzen a családjával. (Rákóczi halála után a száműzetésben levő magyarok részleges kegyelmet kaptak.)

Amikor már írhatott valódi leveleket, Mikes felhagyott a fiktív levelek írásával.

A barokk lezárulása

1830-ban jelenik meg a romantika, de a barokk és a romantika közé beékelődik a rokokó és a klasszicizmus.

A rokokó a barokk folytatása, de könnyedebb formában (fesztelenebb, játékosabb, hóbortosabb, szeszélyesebb és kötetlenebb, eltűnik belőle a barokk drámaisága, ünnepélyessége), a klasszicizmus viszont ellentéte a barokknak, mivel precíz és túlszabályozott, szemben a barokk vérmes, szenvedélyes, indulati jellegével.