Címértelmezés

A mű címe kettős (van egy zárójeles része is), így egyszerre jelöli meg az alkalmat, amelyre a vers íródott, és zárójelben azt az egyetemes filozófiai témát, amit a vers boncolgat.

A teljesség kedvéért az alcímet is érdemes megjegyezni: „Néhai méltóságos kohányi Kácsándi Terézia asszony, császári és királyi aranykulcsos kisrhédei Rhédei Lajos házastársának eltemettetésekor (Nagyvárad, 1804. április 15.)”

A keret tehát egy gyászbeszéd, de a cím második felével (A lélek halhatatlanságáról) Csokonai átlépi a gyász kereteit és a konkrét haláleseten túlmutató gondolatokra tesz utalást. A konkrét haláleset csak ürügy vagy kiindulópont arra, hogy az emberi élet nagy kérdéseiről elmélkedjen, mint a halál utáni élet és a lélek halhatatlansága.

Hagyományos sirató helyett Csokonai egy létösszegző, lételméleti, filozofikus költeményt, egzisztenciális számvetést írt, és ezt a címben is jelzi.

A Halotti versek verselése, szerkezete

A vers páros rímű (AABB) felező tizenkettes (alexandrinus) versformában íródott, mivel a kor magyar gondolati lírája, elmélkedő költészete ezt a versformát használta. Minden sor pontosan 12 szótag, és a hatodik szótag után (a sor felezőpontján) cezúra (sormetszet) található, így lesz a sor 6+6-os osztású.

A költeményt a mottó és egy Elöljáró beszéd nyitja (amely egy prózai szöveg), majd következik maga a mű, amely összesen 7 számozott részből áll, és ebből 5 rész filozófiai jellegű szöveg.

I. Rémítő s vídító kétségek

 – az emberi élet kettősségét, halandóság és halhatatlanság kérdését járja körül, az élet értelmét és a túlvilági életet vizsgálja, miközben az élet szeretete túlárad benne

II. Okoskodások; érzések

– bizonyítani igyekszik a lélek halhatatlanságát, elfogadva a halálnak a természet rendjében betöltött szerepét és az erkölcs fontosságát, de közben az emberi világ igazságtalanságain tépelődik (a jók szenvednek, a gonoszak boldogan élnek)

III. Népek

– bemutatja, hogyan képzelik el a lélek sorsát, a halált és a túlvilágot az egyszerű, természeti népek

IV. Bölcselkedők

– az ész, a racionalizmus és a vallás szemszögéből vizsgálja a lélek halhatatlanságának kérdését, bemutatva az ókori nagy bölcselők (antik görög szerzők, keleti filozófusok) gondolatait a túlvilági életről

V. Keresztyénség

 – kiemeli a hit vigasztaló erejét, a keresztény megváltás ígéretét és az örök élet reményét, amely békét hoz a haldoklónak

VI. A megboldogúlt asszonyság karaktere

VII. Maga a búcsúztató

Csak az első két részt fogjuk értelmezni.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 3. oldalra!