III.

1.

Az iskoláról ír. Minden reggel mentek templomba az osztállyal.

2.

A vallási szokásokat mutatja be. Ezek a családjában szerinte csak gyakorlati szokások voltak (böjt, gyónás stb.), igazából nem volt hitük.

3.

Elmeséli, hogy nem énekelhetett a kórusban, mert mutált a hangja. Ezt szörnyűségként élte meg.

4.

6-10 éves koráig járt Emma nénihez mint magántanárhoz, de inkább elbeszélgették az órákat.

5.

Kétéves volt, amikor újszülött lánytestvérét leejtette a dajka, és ettől a gyermek meghalt. Édesanyja őrülten gyászolta, amíg Márai hatéves korában meg nem született az újabb testvére, aki szintén lány lett.

Ekkor vége lett számára a jó világnak, mert onnantól kezdve magányos volt, és bandákba keveredett.

6.

Nyolcévesen csapódott először bandához. Úgy érzi, akkor vesztette el azt az utat, amely a családja felé vitte volna. Az eltávolodás ettől kezdve csak fokozódott.

7.

Akkoriban rajongott egy Elemér nevű fiúért.

8.

Hosszú és változatos diákpályája volt. Jó volt latinból.

9.

Heddy néni zongorázni tanította, kevés sikerrel, mert Márai utált zongorázni, nem érdekelte a zene.

10.

Már gyermekként érezte, hogy „úri gyereknek” lenni jó dolog. Volt egy „szociális elmélete”, miszerint „a szegényt nyomoréknak” tartotta.

11.

14 éves volt, amikor „felrobbant” ez az idill és megszökött otthonról.

Az olvasónaplónak még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 4. oldalra!