II.

1.

Márai a családi viszonyokat ecseteli. Anyja szülei „egyszerű” emberek voltak, anyai nagyapja asztalos volt. Ez szégyen a család számára. Persze, a férj nem emlegeti fel a felesége előtt az alacsony származását, csak érezni lehetett, hogy szégyelli.

2.

Márai anyai nagyapja, az asztalos kétszer nősült és összesen hat gyereke volt a két feleségétől. 47 évesen halt meg.

A nagymama az első feleség volt, 16 évesen ment hozzá az asztaloshoz, négy évet éltek együtt. Ő szülte Márai édesanyját és még egy gyereket, aztán meghalt gyermekágyi lázban.

A nagypapa eltemette, és utána újranősült.

3.

Családtagokat mutat be, Jenőt, a nagybátyját, aki öngyilkos lett fiatalon, és a másik anyai nagybácsit, Dezsőt, aki abbahagyta a tanulmányait és mészárosnak állt.

4.

Ernő nagybácsit mutatja be, aki 16 év után egyszer csak felbukkant, addig városról városra járt a zenekarával. Gőgös, káros szenvedélyeknek (nikotin, alkohol) élő, érzelmes férfi.

5.

Mátyás bácsit jellemzi, aki gazdag rokon, jogtanár Bécsben.

6.

A bécsi rokonok életét mutatja be (sokat zenéltek stb.).

7.

Apja családját mutatja be.

Apai dédapja kincstári tanácsos volt, gazdag ember. Apai dédanyja Országh lány (régi nemesi családból származott).

A család apai ágon csupa jogász, köztisztviselő, hivatalnok.

A nagyapa pénzügyi tanácsos volt.

8.

A pesti nagybácsit mutatja be, aki magánjogot tanított. Természetes, hogy Márai apja is a fiskális pályára lépett.

Maga Márai is tanult jogot, de egy év után inkább átment a bölcsészkarra.

9.

Zsüli néni tanította franciára, és bemutatta egy írónak, Paulim Béla kitűnő humoristának.

10.

Egy Mari néni nevű rokonáról beszél, akinek Tokajban nagy szőlője volt, és szüretkor ott találkozott a család.

11.

Nem volt „egyszerű” család, a különféle vérmérsékletű és hajlamú családtagokat összetett érzelmek (harag, szenvedély stb.) és érdekek fűzték egymáshoz.

Az olvasónaplónak még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 3. oldalra!