Tatjána és Anyegin kapcsolata

Anyegin megérzi, hogy itt a nagy lehetőség, mégis visszautasítja Tánya szerelmét (4. fejezet, 12. vszk).

Anyeginben benne van a lehetőség, és ez fontos, mert van, akiben nincs meg az a képesség, hogy szenvedélyesen tudjon szeretni. Van, aki nem képes ilyen szerelemre, de Anyegin igen, ő már azelőtt is volt ennyire szerelmes. Tatjána levele rég elfeledett érzelmeket idéz fel benne.

Azonban Anyeginben ekkor a szabadságvágy erősebb, és nem akar házasságot kötni. Tatjána, bár érzi karakterében a mélységet, ezt nem tudhatja, és nem találja egyéniségéhez a kulcsot.

Válaszul a levélre Anyegin fölényeskedve, kioktatóan prédikál Tatjánának, byroni hőst játszik. De csak a lány szívét töri össze, szerelmét nem öli meg.

Anyegin eldobja a boldogság lehetőségét anélkül, hogy tudná. Elutazik és csak visszatérése után döbben rá arra, hogy mi adhatna értelmet az életének. Ekkor már készen állna a szerelemre és szabadsága feladására, de hiába.

A továbbélés lehetősége minden ember számára a párválasztás. Anyegin ezt lekezelően eldobta, és jó sokára érti meg, hogy csak egy Tatjána-féle nő szerelme tudja megváltani az ilyen züllött, céltalan életet élő, megcsömörlött férfit, mint ő.

És mire megérti, addigra már késő: Tatjána a szokásoknak megfelelően férjhez megy egy herceg-tábornokhoz, szerelem nélkül. Jelleme nem változik meg, továbbra is szereti Anyegint, de a férjéhez nem lesz hűtlen. Ezáltal mindketten örök boldogtalanságra vannak ítélve.

Befejezés

Puskin regénye laza cselekményszövésű és a végén nem varrja el a szálakat: Anyegintől épp akkor búcsúzunk el örökre, amikor Tatjána visszautasítása után villámsújtottan áll, a férj pedig sarkantyúpengés közepette belép a szobába.

A mű szándékosan töredezett és lezáratlan, Puskin ezáltal a kerek kompozíciót követelő klasszicista szabályokkal szállt szembe.

Az utolsó versszakok fájdalmas, elégikus hangulatúak, mint ahogy a főszereplők sorsa is szomorú.

Az Anyegin magyar fordítói

Az Anyegint többen is lefordították magyarra: Bérczy Károly, Áprily Lajos, Lányi Sarolta, Galgóczy Árpád.