Nyina nem ilyen, ő mer csúnya lenni. A két év alatt Nyina színésznő lett, de középszerű, kis színésznő. Nem volt kifinomult, így csak kis falvakban játszott. Kiábrándultan, szakadtan tér haza (sok veszteség érte, gyermeke meghalt, szeretője elhagyta). Nem boldog, és mer így mutatkozni. Nem titokban jelenik meg két év után.

A sirály többször is megjelenik a drámában, egyszer valóságosan, máskor átvitt értelemben, a szó szintjén. Trepljov lőtt le egy sirályt a tó mellett, de Trigorin kéri meg, hogy tömjék ki neki (aztán két év múlva elfelejti). Ez jelkép. Trepljov mintha saját szerelmét lőtte volna le. Akarva-akaratlanul, de tönkretette Nyinát.

Nyina szinte Trepljov feleségének, menyasszonyának számított már, de beleszeret Trigorinba. Küld is neki egy medált, s ezzel kifejezésre juttatja iránta való vonzalmát. Trepljovnak ez nagyon fáj, féltékeny, mert Trigorin ráadásul még az anyja, Arkagyina szeretője is.

Amikor elmennek, Nyina Trigorinnal távozik, akinek nem olyan fontos Nyina szerelme. Nyina megy utána Trigorinnak, ő ragaszkodik hozzá. A férfi később megunja, elhagyja és visszatér Arkagyinához. Így valójában Trigorin tette tönkre Nyinát.

Nyina maga a sirály. A mű végén beszél róla, hogy színésznőként nem tudott sikert aratni. Tudja, hogy nem lesz soha olyan híres művésznő, mint Arkagyina. Ráadásul szerelmében is csalódott. Trigorinnak egy röpke kis szerelmi kaland volt, ami Nyinának egy élet tragédiája.

A lelőtt és kitömött sirálynak tehát szimbolikus jelentése van. Átvitt értelemben tragikus női életsorsot szimbolizál. Egy tiszta életet, amit tönkretesznek. Nyina magasra röpült és egy pillanat alatt nagyon mélyre zuhan. Nem is tud már visszajönni. Minél magasabbra száll, annál nagyobb a bukás.

De Nyina továbblép, feláll és újrakezdi (érdekes női magatartás). A két év alatt megerősödik a lelke, megtalálta az útját, míg Trepljov bolyong még. Nyinát nem érinti meg Trepljov szerelme, mintha nem látná meg, hogy mit érez, vagy elfelejtkezett volna róla. A maga életével van eltelve, Trepljovnak csak mint gyermekkori barátnak van helye a szívében.

Talán ezért is beszél neki Trigorin iránti érzéseiről. Ugyanis Nyina bevallja Trepljovnak, hogy még mindig szereti Trigorint, ezért is öli meg magát Trepljov. Hiszen rájön, hogy Nyina nem olyan nő, aki mellette marad. Az töri össze, amikor szembesül ezzel.

Az öngyilkosság másik oka az, hogy Trepljovot mindenki egy kicsit lesajnálja, lebecsüli, jelentéktelennek tartja. Senki sem számol vele, senki se értékeli, senki se vár tőle nagy teljesítményt. Ebből a sajnálatból és önmaga gyengeségéből van elege Trepljovnak. Öngyilkossága nem előttünk történik, hanem a színfalak mögött. Csak egy lövést hallunk.

Tragikus életsorsa, tragikus halála nem döbbenti meg a szobában kártyázó társaságot. Arkagyinának meg sem említik, hogy a fia megölte magát, mert kímélni akarják.

A csehovi drámában az aktivitás a beszédben, az érzelmekben jelenik meg, és nem a cselekmény szintjén. A darabban ezt a mimika, az arcrezdülések fejezik ki. Csehov azt írja egy helyen saját művészetéről: „A szenvedést úgy kell ábrázolni, ahogy azt az életben szokták kifejezni, tehát nem kézzel-lábbal, hanem hangárnyalattal, tekintettel, nem gesztikulálással, hanem gráciával (=szépséggel).” Finom árnyalatokkal dolgoznak a Csehov-színészek.