Publius Vergilius Maro

(i.e. 70 – i.e. 19)

Az augustusi korszak legismertebb költője, az aranykor irodalmának legkiemelkedőbb alakja.

Egyszerű családba született Mantua közelében, Andesben. Apja kis birtokának jövedelméből taníttatta tehetséges fiát, akit közéleti pályára szánt. A fiút azonban nem vonzotta a politika, helyette a költészet és a filozófia érdekelte.

A polgárháborúk során Vergilius apjának birtoka erőszakos földfoglalások áldozata lett (i.e. 41-ben Octavianus földet osztott katonáinak, és elkobozták).

Vergilius barátságot kötött Horatiusszal és bejáratos lett a császári udvarba is. Így barátai révén visszakapta a birtokot és Augustus császár tisztelője lett. Műveiben a Pax Romanát (erőszakos eszközökkel fenntartott béke) dicsőíti burkoltan.

Egy irodalompártoló gazdag főúr, Maecenas támogatta anyagilag és erkölcsileg Vergiliust és Horatiust.

Vergiliius sokat betegeskedett, legszívesebben Nápolyban élt.

I. e. 19-ben három évre Görögországba ment, hogy utazzon és befejezze az Aeneist. Azonban útközben megbetegedett, és hazafelé menet meghalt.

Csak 10 művét adta ki, nem az összeset. Munkássága két részre oszlik:

1. Legismertebb művei az eklogák (= pásztorköltemények).

A bukolikus költészetet (pásztorköltészetet) az i. e. 3. században élt Theokritosz találta ki és vezette be az irodalomba, aki idilleknek (= képecske, életkép) nevezte a költeményeit és egy eszményített, problémák nélküli világot mutatott be. Vergilius ezzel szemben saját korának súlyos társadalmi problémáit (politikai szálakat) is beleszőtt a verseibe, nem idilli világot mutat be.

Vergilius Eclogae c. kötete (Pásztori versek) 10 db eklogát tartalmaz. (A tízből a kilencediket Radnóti fordította, és ő is írt eklogát.) A hagyomány szerint i. e. 42-től i.e. 59-ig dolgozott rajtuk.

Az ecloga műfaj sajátosságai:

• hexameteres forma
• párbeszédes
• bukolikus (pásztori költészet)
• filozofikus (a pásztorok komoly kérdésekről vitatkoznak)

Vergilius kitágítja a bukolikus költészet műfaját, hagyományos műfaji sajátosságait. Míg Theokritosz eklogái párbeszédesek, Vergilius nem minden művében használja a párbeszédet (párbeszédes pl. a IX. ekloga (elemzés: ITT), párbeszéd nélküli a IV. ekloga).  És a hősei nemcsak pásztorok, hanem földművesek is. De ő is hexameterben írt, mint Theokritosz.

2. Aeneis (eposz, elemzés: ITT)

Vergilius leghíresebb műve. Befejezetlen maradt (halála miatt nem tudta befejezni, és el akarta égettetni, de Augustusnak annyira megtetszett, hogy nem hagyta, inkább megtartotta az utókor számára).

12 énekből áll, és minden eposzi kellék megtalálható benne.

A római eposz is a homéroszi eposzokból építkezett, így felfedezhető hasonlóság a homéroszi eposzokkal.

Hőse Aeneas, és a 12 ének úgy oszlik 6-6 részre, hogy az első rész a bolyongás, utazás (az Odüsszeia mintájára), a második rész a háború (az Iliász mintájára), vagyis a költő a két homéroszi eposzt megfordította.

Trója elpusztul, Aeneasnak el kell menekülnie. Elindul népével új hazát keresni, és Szicíliába jutnak. De Juno istennő parancsára tengeri vihar támad, amely Karthágóba, az özvegy Didó királynéhoz sodorja Aeneast.

Itt szívesen fogadják, megvendégelik, és lakoma közben elmeséli Didónak trójai hőstetteit (a trójai háború utolsó évének történetét, Trója pusztulását), majd elcsábítja.

Retrospektív (visszatekintő) előadásmód érvényesül (azaz nem kronologikusan követik egymást az események). Aeneas visszaemlékezik Karthagóban, Didó királynénak a trójai időkre.

A történetnek van egy szerelmi szála is, mivel Didó beleszeret Aeneasba. A hős azonban visszautasítja, mert fontos kötelessége van: hazát kell találnia. Nagy nemzeti küldetése, hogy megteremtse Itáliát.

Didó emiatt Aeneas kardjába dől, megátkozza a rómaiakat, akiknek háborúkat jósol a punokkal, és meghal.

Az alvilágba való leszállás új elemekkel egészül ki a görög eposzokhoz képest: Odüsszeusz nem láthatta az alvilágban a jövőt, Aeneas igen. Találkozik apjával, aki megmutatja Róma jövőjét, amely szép és dicsőséges. (A jövőmotívumnál Augustus emelkedik ki, mivel a császár dicsőítésének benne kellett lennie.)

Az istenek pontos megfelelői a görög isteneknek, csak a nevük más (Juno = Héra, Jupiter = Zeusz, Mars = Árész, Neptunusz = Poszeidón, Merkurius = Hermész, Dis = Hádész, Minerva = Pallasz Athéné, Diána = Artemisz, Venus = Aphrodité, Apollo = Phoibosz Apollón, Vulcanus = Héphaisztosz, Bacchus = Dionüszosz.)

Ugyanakkor nem minden görög istennek van római megfelelője és fordítva, tipikus római isten pl. Janus (kétarcú, a kezdet és a vég istene, a görögöknél nincsen)

További fontos műve: Georgica (tanköltemény, verses formában megírt mezőgazdasági szakmunka), amelyet Augustus császár ösztönzésére írt meg. Hexameteres mű.

Négy részből áll, mivel a mű a mezőgazdaság négy ágazatáról szól:

1. földművelés
2. gyümölcstermesztés, gyümölcsfák ápolása
3. állattenyésztés
4. méhészet

Ezeket a témákat emelkedett hangon, népszerűsítő formában tárgyalja, és az augustusi gazdaságpolitika dicsőítése, a császár dicsérete is fontos alkotóeleme.

Vergilius később a középkorban nagy tiszteletnek örvendett, annyira, hogy Dante kísérője lehetett a Pokolban és a Purgatóriumban. Mivel érdemelte ezt ki? A keresztények pogány szentként tisztelték, mert félreértelmezték a műveit. Azt hitték, Jézus jövetelét jövendölte meg.

A lap aljára értél, a folytatáshoz kattints a 3. oldalra!