Az irodalom kezdetei – mítoszok, teremtéstörténetek (összefoglaló)
Kalevala
(finn hőseposz)
A szó eredete: kalev =férfi, kalevala = a finnek ősatyjáról szóló ének. Ez a finn nép nemzeti eposza, a finn őstörténet.
Elias Lönnrot (egy vidéki orvos) válogatta (1835-ben 32 runót megtalált, s hozzáköltött még 18 éneket, hogy 50 legyen, ezzel olvashatóvá tette). A homéroszi eposzok példájára írta, 22 ezer sorból áll.
2 változata van: ősi, régi (csak 32 énekből áll) és új Kalevala (1849-ben adta ki Lönnrot, 50 énekből áll). Az új Kalevalában csak a sorok harmada egyezik meg az eredetivel.
Ma már az új Kalevalát tartjuk a Kalevalának, mert ez a végleges formája, és ez a legteljesebb.
Betétdalokat is tartalmaz, a szerző varázsénekeket, népdalokat, lakodalmas énekeket ír bele (Lönnrot 11 gyűjtőúton vett részt, ahol népköltészeti énekeket jegyzett fel, jó énekmondókat talált hozzá).
Téma: háború (észak a dél ellen). A lappok az északiak, a kaleva nemzetség lakhelye délen van, ők küzdenek egymással. Eszmeileg a jó és a rossz harca, ahol a jó győz.
Szereplők:
● Vejnemöjnen (az első költő, híres dalnok, énekmondó, gyógyító, a levegőég asszonyának fia, ő meséli el a történetet), legfőbb erőssége a dal, énekszóval győzi le Joukahainent (aki hetvenkedő ellenfele), gyakorlatilag a földbe énekli.
● Ilmarinen (kovács, az eget kalapálja, Vejnemöjnen hű fegyvertársa)
● Lamminkejnen (fiatal, vakmerő harcos, léha, életélvező, tékozló, semmivel nem elégedett, ifjú titán)
● Louhi, az Észak asszonya (aki hatalomra tör) csak akkor adja a kérőknek a lányát, ha elkészítik a Szampót, a csodamalmot, ,amelynek 3 garatja az élet 3 fő kellékét őrli: liszt, kemény (élet), só (az élet sója), arany (a pénz). Ilmarinen elkészíti a csodamalmot, de a lány meghal, így visszakérik a malmot, és kitör a háború.
Verselés: a Kalevala sajátossága, hogy ütemhangsúlyos sorokból áll (az ősi magyar költészet is ilyen lehetett), 8 szótagú (kétütemű nyolcas, négy-négy ütem, egyik ütemben 4 szótag, másik ütemben is 4 szótag).
Nem oszlik versszakokra. Sok alliteráció van benne (pl. „ön öregjének ölebe”, magánhangzós alliteráció) és figura etymologica (tőismétlés). Gondolatritmus is megtalálható.
Magyarra fordították: Rácz István, Vikár Béla, Nagy Kálmán. (Vikár Béla 1909-ben fordította, ez a fordítás archaizál.) A magyar változatban a fordítótól függ az alliterációk száma.
Részletesen a Kalevaláról: ITT.
A lap aljára értél, a folytatáshoz kattints a 4. oldalra!

Hozzászólások
Az irodalom kezdetei – mítoszok, teremtéstörténetek (összefoglaló) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>