Jókai Mór: Az arany ember (elemzés)
Jókai a legjobban szerette ezt a regényét. A mű 1872-ben íródott. Ez a korszak, az 1870-es évek Magyarországon a gazdasági virágzás, polgárosodás, kapitalizálódás időszaka. Az arany ember ennek árnyoldalát mutatja be, ezért az illúzióvesztés, a kiábrándulás regényének szokás tartani.
Jókai a magyar romantika legnagyobb és legolvasottabb írója. A romantika hazánkban később jelent meg és jóval tovább tartott, mint Nyugat-Európában, ahol már a 19. század közepe táján átengedte helyét a realizmusnak.
Ennek több oka van. Történelmi oka, hogy az 1848-49-es szabadságharc leverése után a szabadság, a nemzeti függetlenség utáni vágy még mélyebben élt a szívekben, viszont ezt csak allegorikus formában lehetett kifejezni. Gazdasági oka pedig, hogy a polgárosodás és a kapitalizálódás később kezdődött, így a belőle fakadó új viszonyok és csalódottság is később jelentkezett.
A harmadik ok, hogy gyakorlatilag Jókai, aki magas kort ért meg, egymagában fenntartotta nálunk a romantikát. Óriási hatást gyakorolt kalandos, érdekfeszítő, izgalmas történeteivel és gazdagon áradó, kiapadhatatlan képzelőerejével.
Olvasmányosan írt (etetik magukat a regényei, nem nehéz olvasni őket). Átlátható, jól érthető, világos mondatokban fogalmazott. A hosszabb, aprólékos részeket időről időre lezáró, összefoglaló, szentenciózus mondatokkal zárja le.
Az arany ember alapvetően romantikus regény, de már realista elemek is beleszüremkedtek. Szerkezetileg jól összefogott, nyelvében gazdag mű.
Az elemzés vázlata:
● Életrajzi háttér
● Jókai elbeszéléstechnikája
● Az arany ember helyszínei
● Az arany ember motívumai
● Jellemábrázolás Az arany emberben
● A jó és a rossz harca
● A regény szerkesztése
● Timár Mihály jellemzése
● A nőalakok jellemzése (Tímea, Noémi, Athalie, Teréza)
● A zárlat
Életrajzi háttér
Az arany ember egyes cselekményfordulatai személyes élményen alapulnak, az író életrajzi tényei teszik hitelessé őket. Például Timár házassági problémáit, két nő közti vívódását saját élménye alapján írta.
Az ihlető élmény gyámleánya, Lukanics Ottilia iránti szerelme, aki 19 éves korában meghalt tüdőbajban, de amíg élt, ez a szerelem bonyodalmat okozott Jókai házaséletében, aki már a váláson gondolkodott (felesége, Laborfalvi Róza, aki hamar megöregedett, egyre féltékenyebb volt).
Jókai elbeszéléstechnikája
Cselekményvezetése egyenes, jól nyomon követhető az időbeli előrehaladás. Lineáris, vonalszerű vezetésnek mondjuk ezt (a cselekményszálak logikusan követhetők).
Értékelő rész alig van, a háttérrajz is kevés. Viszont sok a kaland, egymás után következnek az egyenrangú epizódok, mellékszálak, mellékszereplő-történetek, amik nem tartoznak szorosan a fővonalhoz (e tekintetben a pikareszk regényre emlékeztet, mint amilyen pl. a Candide, vagy a Robinson Crusoe).
Az arany ember helyszínei
Két nagy helyszínt állít szembe:
- Komárom, 19. századi polgárosodó, fejlődő nagyváros, feltörekvő iparral, kereskedelemmel, nagy vagyonok szerzésének és elvesztésének lehetőségével (gondoljunk Timárra, aki meggazdagodott, és Athalie apjára, aki elszegényedett). Bejön a keleti mesék varázsa is a titokzatos, keletről érkező, szép, fiatal, szűzi árva lány személyében, akit mélyre taszítottak, és aki jobb sorsra érdemes.
- A senki szigete: idillikus környezet a várostól távol. Régi toposz az irodalomban az idillikus környezetben élő ember. Egy hely, ahol nincs társadalom, és nincsen a pénznek értéke (cserekereskedelem folyik, így tartják fenn magukat). A Rousseau-i gondolatok jelennek meg („vissza a természetbe” – Rousseau mondta, hogy a társadalomtól elzárva kell gyermeket nevelni).
E két helyszín jellegzetes figuráinak története viszi előre a mese szálát, amely összebonyolódik Timár személyében.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Jókai Mór: Az arany ember (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>