Arany János: V. László (elemzés)
Az V. László 1853-ban íródott Nagykőrösön. Történelmi balladáiban Arany a nemzeti megmaradás, helytállás és hűség problémáit fogalmazta meg.
A szabadságharc bukása után erről a témáról nem lehetett nyilvánosan beszélni, de a ballada alkalmas műfaj volt arra, hogy a költő áttételesen megfogalmazza a gondolatait, és kihallható legyen a sorokból az üzenet anélkül, hogy nyíltan kimondaná.
Arany azt tervezte, hogy a Hunyadi-mondakört teljesen feldolgozza, de tervét végül nem sikerült megvalósítania. Az V. László is a Hunyadi-mondakörbe tartozik (bár a király szerepel a címben, a történet valódi hőse Hunyadi Mátyás, aki abban az időben még gyermek volt).
Az Arany-balladák közül a Hunyadi-mondakörhöz kapcsolódik még a Mátyás anyja és a Pázmán lovag is (egyik sem végződik tragikusan, sőt, az utóbbi kifejezetten vígballada).
A ballada megértéséhez fontos ismerni a történelmi hátterét. Hunyadi János halála után V. László saját nagybátyját, Cillei Ulrikot nevezte ki Magyarország kormányzójának, aki gyűlölte a Hunyadiakat, s meg akarta öletni Hunyadi János két fiát, Lászlót és Mátyást. Tervét azonban idejében megtudta a Hunyadi-párt, és Cillei az életével fizetett aljasságáért.
V. László félt a Hunyadiaktól, akik nagyon gazdagok voltak. Aggódott, hogy letaszítják a trónjáról, ezért Budára hívta és tőrbe csalta a két Hunyadi fiút.
Előbb megesküdött, hogy nem fog bosszút állni a nagybátyja haláláért, büntetlenséget ígért Lászlónak és Mátyásnak, aztán amikor a Hunyadi fiúk Budára jöttek, megszegte az ígéretét. Az idősebbet, Lászlót lefejeztette, a kisebbiket, Mátyást pedig bebörtönöztette.
Mivel az ország ekkor háborogni kezdett, V. László előbb Bécsbe, majd Prágába menekült, ahová fogolyként Mátyást is magával hurcolta. Végül Podjebrád György cseh kormányzó mérgeztette meg Prágában. Halála után a magyar nemesség kiváltotta Mátyást a fogságból és királlyá választotta.
Hunyadi László kivégzéséről azt érdemes tudni, hogy halála törvényellenes volt. A bakó háromszor sújtott le a nyakára, László mégsem halt meg (valószínűleg hosszú, dús haja fogta fel a csapást), még lábra is tudott állni, ezért a törvény szerint szabadon kellett volna engedni. V. László parancsára azonban a bakó negyedszer is lesújtott, így halt meg Hunyadi László.
Ezekből az előzményekből válik világossá, hogy a balladában miért üldözi lelkifurdalás a királyt, és miért retteg annyira a saját népétől, amely haragszik rá. A mű tehát a lelkiismeret, a bűntudat témáját dolgozza fel, akárcsak az Ágnes asszony.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Arany János: V. László (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>