Tartalom: A magyarországi latin nyelvű egyházi irodalom (liturgikus ének, zsolozsma, breviárium, hóráskönyv, szekvencia, himnusz, verses história vagy officium, planctus, vágánsköltészet) A magyar nyelvű egyházi irodalom (himnuszfordítások, zsolozsmák fordításai, cantiók) A magyar nyelvű deák-irodalom (hősének, propagandasztikus ének) A magyar nyelvű világi … Tovább olvasom >>
A magyar irodalom története a 11. században kezdődik a kereszténység felvételével (tehát nem az uráli őshazával). Középkori irodalmunk az egyház és a királyi udvar intézményeihez kötődött és döntően klerikális (egyházi) irodalom volt, melyet a szabad művészetek (grammatika, retorika, zene) alkottak. … Tovább olvasom >>
A Szent István intelmei Imre herceghez az 1010-es évek első felében készült, amikor Imre még gyermek volt – erre a prológus (bevezetés) utal. Más feltevés szerint 1020 körül keletkezett, esetleg 1020 és 1031 között. Az biztos, hogy 1031 előtt kellett … Tovább olvasom >>
Árpád-házi Szent Magit legendája valószínűleg 1271-ben keletkezett. Az első latin nyelvű változatot közvetlenül Margit halála után írták, később 1310 körül kibővítették és lefordították magyar nyelvre. A ránk maradt szöveg egy kései másolat 1510-ből, amelyet Ráskai Lea domonkos rendi kódexmásoló apáca … Tovább olvasom >>
Az Ómagyar Mária-siralom nagyjából 1300 körül keletkezett, az újabb kutatások szerint talán kicsit korábban. Latin nyelvű szövegek közé másolva találták meg az ún. Leuveni (löveni) kódexben. A kódexet 302 darab kicsi alakú hártyalevélre írták, apró írással, két hasábban. Külseje dísztelen … Tovább olvasom >>
A Halotti beszéd és könyörgés az első összefüggő magyar szöveg, amely ránk maradt. 1192 és 1195 között írta szerzője, aki ismeretlen. A kódex, amelyben fennmaradt, valószínűleg egy dunántúli bencés apátságban készült, de több helyen is megfordult: Boldván, Somogyváron, Deákiban, és … Tovább olvasom >>
Az ősköltészet a népek civilizáció előtti korszakának költészete, művelője az ősköltő. Keletkezése egybefonódik a népek etnogenezisével, nyelvük kialakulásával, mely még az ősközösségi társadalmi forma korában történt. Az íratlan költészet több ezer éves történetre tekint vissza, amelynek mi csak utolsó századait ismerjük … Tovább olvasom >>
Az egyes népek civilizáció előtti korszakának műveltsége egybefonódik a népek etnogenezisével, nyelvük kialakulásával, mely még az ősközösségi társadalmi forma korában zajlott le. Ennek a hosszú korszaknak csak végső szakaszáról vannak ismereteink (régészeti leletek, élő néphagyomány, írott források). Az ősközösség felbomlása … Tovább olvasom >>
A XV. században, a reneszánsz idején tudatosodott az emberekben először, hogy egy új korszak kezdődött, ekkor alakult ki a középkor (media aetas) fogalma. A magyar középkort kb. 1000-től kb. 1530-ig számítjuk. Ebben az időszakban a feudális társadalmi rendet ideológiailag a … Tovább olvasom >>
Az egyházi irodalom, a vallásos művelődés a feudális uralkodó osztály érdekeit szolgálta, társadalmi bázisa mégis kiszélesedett: a középkor tömegkultúrája lett. A feudális erők érdekeiket vallásos köntösbe öltöztették, ugyanakkor az antifeudális mozgalmak is vallásos köntösben jelentkeztek. A laikus mozgalmak nem támadták … Tovább olvasom >>