Ibsen A vadkacsa c. drámája 1884-ben keletkezett. A szerző ekkor Rómában élt, ott kezdte el írni április 20-án és június 14-én már el is készült a mű nyers változata, csak tisztázni kellett a szöveget. Erre a tiroli Gossensassban került sor, … Tovább olvasom >>
Ibsen Babaház c. drámája (más fordításban: Babaszoba, Nóra) 1879-ben keletkezett Rómában. A szerző ekkor már 15 éve élt hazáján, Norvégián kívül családjával együtt. Henrik Ibsen (1828-1906): a legismertebb skandináv (norvég) író. Vannak kritikusok, akik Szophoklész, Shakespeare és Moliére mellett a … Tovább olvasom >>
Tartalom: A magyarországi latin nyelvű egyházi irodalom (liturgikus ének, zsolozsma, breviárium, hóráskönyv, szekvencia, himnusz, verses história vagy officium, planctus, vágánsköltészet) A magyar nyelvű egyházi irodalom (himnuszfordítások, zsolozsmák fordításai, cantiók) A magyar nyelvű deák-irodalom (hősének, propagandasztikus ének) A magyar nyelvű világi … Tovább olvasom >>
Csehov Sirály c. drámája 1896-ban keletkezett. A szerző négy remekművének egyike (a másik három: Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert), melyek életművének utolsó szűk évtizedét ölelik fel. Anton Pavlovics Csehov (1860-1904): a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik (Gogol, Tolsztoj … Tovább olvasom >>
A csinovnyik halála Csehov korai novelláinak egyike, 1883-ban jelent meg az Oszkolki hasábjain. A szerző álnéven publikálta (Antosa Csehonte). Anton Pavlovics Csehov (1860-1904): a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik (Gogol, Tolsztoj és Dosztojevszkij mellett). Az Azovi-tenger partján fekvő … Tovább olvasom >>
A magyar irodalom története a 11. században kezdődik a kereszténység felvételével (tehát nem az uráli őshazával). Középkori irodalmunk az egyház és a királyi udvar intézményeihez kötődött és döntően klerikális (egyházi) irodalom volt, melyet a szabad művészetek (grammatika, retorika, zene) alkottak. … Tovább olvasom >>
Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regénye 1894-ben keletkezett. Mikszáth először folytatásokban közölte a Pesti Hírlapban, könyv alakban 1895 novemberében jelent meg. Keletkezése: megírásának körülményeiről maga Mikszáth számol be a Bevezetésben és más hírlapi cikkeiben is. Egyik képviselő barátja, gróf Pongrácz … Tovább olvasom >>
Arany János Az elveszett alkotmány című műve 1845-ben keletkezett. A költő ezzel a művel indult el epikusként a pályáján. Epikusnak vallotta magát és mindvégig ragaszkodott a verses epikához, akkor is, amikor az elbeszélő költemény már korszerűtlen műfaj volt, s Európa-szerte … Tovább olvasom >>
Arany János Buda halála című elbeszélő költeménye 1863-ban keletkezett. A költő által tervezett, de soha el nem készült Csaba-trilógia első része. Önállóan is megállja a helyét, teljes egész, kerek mű. Keletkezés: Aranynak régi álma volt egy három részből álló epikus … Tovább olvasom >>
Arany János Toldi szerelme című elbeszélő költeménye 1849 és 1879 között keletkezett, a Toldi-trilógia 2. (középső) része. Időrendben utoljára készült el, sok kínlódás után. Arany úgy érezte, ezt a részt csak „reá disputálták”, azaz ráerőltették, ezért nem boldogul vele. Nem … Tovább olvasom >>