Az Ősszel 1850 októberében íródott. Érzelmi-hangulati téren, végkicsengésében és szerkezetében is hasonló a Letészem a lantot című vershez. Arany alapérzelme itt is az a csalódottság és keserűség, amelyet a szabadságharc kudarca és Petőfi elvesztése váltott ki benne. Ehhez személyes veszteségek, … Tovább olvasom >>
A Letészem a lantot 1850. március 19-én íródott. A levert szabadságharc után Arany sokat szenvedett lelki értelemben. A lelki tűz veszett ki belőle, eltűnt az alkotókedve. Csalódott volt, reményvesztett, és abba akarta hagyni a versírást. Fölöslegesnek érezte magát, költészetét pedig … Tovább olvasom >>
Az Évek, ti még jövendő évek 1850. február 15-én (alig fél évvel a világosi fegyverletétel után) íródott elégikus vers. Arany János lírikusi tehetsége a szabadságharc bukása után bontakozott ki, pedig eredetileg nem költő akart lenni, inkább az epika iránt érzett … Tovább olvasom >>
A rab gólya 1847-ben íródott allegorikus költemény, lírizált kisepikai mű (az allegória átvitt értelmű kép, többnyire állathoz, növényhez vagy valamilyen mitologikus alakhoz hasonlítja tárgyát a költő). A vers hangvétele, témája alapján könnyen azt hihetnénk, hogy 1849-ben vagy később, a szabadságharc … Tovább olvasom >>
Az Itt állok a rónaközépen 1846-ban íródott, Petőfi lelki válságának idején, a Felhők ciklus XVI. darabja. A 66 költeményből álló ciklusnak azon versei közé tartozik, amelyek egy válasz nélkül hagyott kérdéssel végződnek, vagyis lezáratlanok, így a versszöveg befejezése még tovább … Tovább olvasom >>
A Levél Arany Jánoshoz 1847. augusztus 6-án íródott Szatmárban. Szerencséje a magyar irodalomnak, hogy Arany János csak egy nappal korábban, augusztus 5-én adta postára levelét, melyben arról panaszkodott, hogy egy hónapja (a július 5-ei bejei levél óta) nem hallott semmit … Tovább olvasom >>
A Szülőföldemen 1848. június 6-8. között született Kiskunfélegyházán, a választási körút alatt (június 5-8), amelyet a költő azért tett, mert szerette volna képviselővé választatni magát szülőföldjén, a Kiskunságban. 1848. június 7-én adta hírül a Radicallap című újság, hogy Petőfi a … Tovább olvasom >>
A Kiskunság 1848 júniusában íródott Pesten, nem sokkal a szabadszállási választási kudarc előtt. Petőfi szülőföldjén, a Kiskunságban akart indulni a képviselőválasztáson, mert – mint választási beszédében írta – „bármily közel az ember szívéhez az egész haza, még közelebb áll az … Tovább olvasom >>
A vers 1845. aug. 20. és szept. 8. között íródott Szalkszentmártonban. Petőfinek ebben a korszakában arra volt szüksége, hogy átélhesse azt a kétség és remény közt hányódó érzelemviharzást, melyből megszülethet szerelmi lírája. Szerelemvágya és szerelemköltői ambíciója kielégítésére olyan múzsákat választott … Tovább olvasom >>
A vers 1846. szept. 27-én Szatmárban íródott, alig három héttel Petőfi és Szendrey Júlia megismerkedése után. A költő először szeptember 8-án Nagykárolyban látta meg a lányt egy bálon, és már a megismerkedést követően levelet írt neki, amelyhez mellékelt egy versbe … Tovább olvasom >>