Arany János: A walesi bárdok (elemzés)
A vers történelmi témájú ballada, a tragikus balladák fajtájából, előadásmódja tömör, szűkszavú, szaggatott, stílusa romantikus, hangulata feszült, komor, tragikus és magasztos.
Fő kifejezőeszközei:
- alliterációk („Földet, folyót”, „száz szolga”, „vendég velsz urak”, „haló hörög”, „Szolgái szét száguldanak”)
- belső rímek (a sor vége összecsendül a közepével, pl. „Vadat és halat, s mi jó falat”, „Van-e ott folyó és földje jó?”)
- homonímiák (azonos alakú szavak, pl. a „sír” jelenti a sírhalmot és a sírást is)
- ismétlések (pl. 3-szor szerepel a „velszi tartomány”, de ebből egyszer más a jelző: „néma tartomány”, szintén 3-szor a „léptet fakó lován”, de ebből egyszer más az ige: „vágtat fakó lován”), megfigyelhető ismétlés mind az elbeszélés, mind a párbeszéd szintjén, sőt a két szint között is
- fokozás (Edward egyre dühösebb reakciói, a táj, amely először néma, aztán tűztől vöröslik, a bárdok egyre nyíltabb szembeszegülése, vádjai a király ellen).
A balladának férfias, zabolátlan üteme van. Zenei hatását az ismétlődő szavaknak, soroknak köszönheti, amelyek egyre csak fokozzák a feszültséget.
Sok a párbeszéd is: a 31 strófa közül 20 strófában a szereplők beszélnek, nem a narrátor. Ez drámai jelleg a balladákban, hiszen a színművek sajátos kifejezőeszköze a párbeszéd.
Költői képek: metafora (pl. „Koronád legszebb gyémántja Velsz”, „fehér galamb”), hasonlat (pl. „Levágva népünk ezrei, / Halomba, mint kereszt”), megszemélyesítés („Emléke sír a lanton még”)
Arany időnként megváltoztatja a hétköznapokban használt szórendet is (pl. „Ötszáz, bizony, dalolva ment / Lángsírba velszi bárd…” Sőt, a rímek kedvéért a merész hangátvetéstől sem riad vissza (pl. az „ingere” sorvéggel rímelő „tereh” szó, amelyben a „teher” szó második szótagja van megfordítva).
A vers címe témajelölő, szerkezete egyszólamú, vonalszerűen előrehaladó (az események időrendi egymásutániságban, egy cselekményszálon bontakoznak ki).
Szimmetrikus alapszerkezete van: három, egymástól jól elkülönülő egységre tagolódik. Arany egy, a népballadákból ismert eljárást alkalmaz: minden új egység az „Edward király, angol király / Léptet fakó lován” sorokkal kezdődik (ill. a 3. rész elején „vágtat”).
A 3 szerkezeti egység:
Az 1. egység (1-6. versszak) az angol királyt jeleníti meg, amint kíséretével megszemléli új tartományát, a leigázott Walest. Kísérőjével folytatott párbeszédét halljuk. Edward gőgösen, cinikusan beszél a honvédő harcban elesett walesi hazafiakról és a walesi népről. Kísérője a behízelgő válaszokból ítélve nyilván az angol udvarhoz tartozik.
A 2. egység (7-25. versszak) 3 részből épül fel:
- az 1. rész (7-12. versszak) Montgomery várában játszódik, a „híres lakomán”. Edward királyt a megfélemlített walesi nemesek gazdag lakomával vendégelik meg, de egyikük sem élteti őt. A király úgy érzi, ezek az urak gyűlölik, és dühíti, hogy nem hajlandóak őt méltatni, ezért azt követeli, hogy hozassanak walesi énekeseket, akik majd elzengik dicsőségét.
- a 2. rész (13-23. versszak) a három walesi bárd énekét adja elő. A döbbent csend után előlépő idős bárd, majd a fiatal, s végül a hívatlanul előálló harmadik bárd mind a leigázott tartomány panaszait éneklik meg. Azaz dicséret helyett mind vádolják a zsarnokot. A harmadik bárd végül nyíltan ki is mondja, hogy Edward nem fog olyan walesi énekest találni, aki hajlandó volna dicsőíteni őt. A király mindhármat kivégezteti.
- a 3. rész (24-25. versszak) Edward szörnyű ítéletét és következményeit beszéli el. A király parancsba adja, hogy emberei keressenek walesi énekeseket, és adassanak elő velük egy őt dicsőítő éneket. Amelyik ellenszegül, azt máglyán égessék meg. Ötszáz walesi bárd végezte a máglyán, mert inkább vállalták a vértanúhalált, mint hogy a zsarnok királyt dicsőítsék.
A 3. egység (26-31. versszak) már Londonban játszódik. Edward király ismét otthon van, és az átok kezd beteljesedni rajta: bántja a lelkiismerete, aludni sem tud, hallucinál (folyton fülébe cseng a máglyára küldött bárdok éneke), gyakorlatilag megőrül.
Nézzük meg a verset részletesebben!
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Arany János: A walesi bárdok (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>