Thomas Mann: Tonio Kröger (elemzés)
Nyelvi eszközök, elbeszélésmód
A cselekmény feltűnően szegényes és mozaikos, maga a történetmondás háttérbe szorul. Ugyanakkor fontos szerep jut az elbeszélői reflexióknak és Tonio Kröger függő beszédben közölt monológjainak.
A szöveg ritmusát párbeszédekből megalkotott jelenetek, történetmondás, elbeszélt monológ és esszéisztikus elbeszélői értelmezés ismétlődése adja.
A szereplők a cselekményben nem töltenek be fontos funkciót. Szerepük csak az, hogy segítik a főhős érzéseinek, gondolatainak előhívását, ill. hogy apropót, lehetőséget adnak az elbeszélői reflexiók, az intellektuális tartalom elmondására.
Motívumok, szövegszervező erők
Vannak visszatérő motívumok, ezek és az ellentétek szervezik a szöveget. Visszatérő motívum pl. a Don Carlos-történet megismétlése, a táncjelenet, Lübeck utcái.
A fő ellentétek: a barna hajú Tonio és Magdalena, fiú és lány, valamint a szőke Hans és Ingeborg, a művészek és polgárok világa, észak és dél szembenállása.
Ezek a motívumok és ellentétek új és új jelentést adnak a szövegnek.
Jelképek:
- szőke, kék szemű emberek világa = az átlagemberek, a polgárság életformája
- barna hajúak és barna szeműek világa = művészvilág, a művészek vagy művészi hajlamú emberek életformája
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Thomas Mann: Tonio Kröger (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>