Tamási Áron Ábel című regénytrilógiája az 1930-as években született. Részei: 1. Ábel a rengetegben (1932), 2. Ábel az országban (1933), 3. Ábel Amerikában (1934).

A három műcím tükrözi a székelység akkori három lehetőségét a boldogulásra:

• hegyi-erdei munka (1. rész)
• városi munka (2. rész)
• kivándorlás (3. rész)

Esztétikai érték szempontjából az első rész a legsikerültebb.

Tamási Áron (1897-1966): a székelyek legjellegzetesebb és legnagyobb írója. Nagy szerepe volt a Trianon utáni erdélyi magyar kulturális életben és egy hiteles kép kialakításában az ottani magyarságról.

Első megjelent elbeszéléskötete a Lélekindulás (1925) volt, a beérkezést az Ábel-trilógia hozta meg számára. További jelentős művei: Szülőföldem (útirajz, 1939), Bölcső és bagoly (önéletrajzi regény,1953), Tündöklő Jeromos (dráma), Énekes madár (színpadi játék, 1933)

Közéleti tevékenysége is jelentős. A népek megbékélését és a szívós építő munkát hirdette. Ez jelenik meg publicisztikai írásaiban (Jégtörő gondolatok).

Ábel a rengetegben: az Énekes madár c. művel együtt Tamási Áron életművének csúcsát jelenti.

A szerző legnagyobb témája a szülőföld és az ember rendeltetése, ezt a témát több változatban is megírta, és az Ábel-trilógiával sikerült kiteljesítenie.

Keletkezés: Ladó Laji hargitai erdőőr ízes történeteit hallgatta Tamási Áron. Ezeket maga az erdőőr megírta, meg is jelentek az Erdélyi Helikon c. lapban. Az Ábel-trilógiában fel-feltűnnek hasonló történetek, de inkább a személy volt az ihletadó. Tamási Áron is a Hargita aljában nőtt fel, s alig nyolcévesen egyedül küldte fel őt is apja a hegyre.

Téma: az Ábel-trilógia egy székely legény, Ábel mesés történetét beszéli el.

Műfaj: regény (ha mindhárom részt nézzük, akkor regénytrilógia)

Típus: nem tipikusan fejlődésregény, bár Ábel nevelődik. Azonban belső lényege (vonzó székely észjárása, emberi tisztasága) változatlan marad. A kalandok a pikareszkregényt idézik.

Stílusirányzat: realizmus. Írói cél: realista valóságrajz + látomásos költőiség.

A regény realizmusa a mítoszra és a mesére épül. A valóság és a mese, a játék és a költészet természetes módon olvad egybe.

Cím: témajelölő.

Idő: 1920-ban indul a történet. Ez az időszak fordulópont volt az erdélyi magyarok életében, hiszen egy évvel korábban kerültek kisebbségi sorba (mivel a trianoni döntés értelmében Erdélyt Romániához csatolták).

Konkrét kezdő időpont van megjelölve: 1920. szeptember 30. (de azt nem tudja Ábel, hogy szept. 30-a szerdára vagy csütörtökre esett).

Időtartam: októbertől március közepéig tart a cselekmény.

Helyszín: Csíkcsicsó falu, Hargita hegység (Székelyföld).

A hegyek közé zárt székely világot ismerjük meg. Ez zárt világ, de nincs elszigetelve a társadalomtól (sorra megjelennek benne a társadalom erői), ezért a regény nem tekinthető egy magyar robinzonádnak.

A trilógia három részében Ábel megjárja a rengeteget, a várost és Amerikát, hogy aztán visszatérjen a havasokba, hogy a szülőföldjén otthont teremtsen, vagy legalább az otthontalanságot mókáival felderítse.

A természetből indulva eljut a városba, majd a nagyvilágba, végül visszatér a természetbe.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!