A cím (Szent Margit legendája) megnevezi az alkotás műfaját és szereplőjét.

Szerkezet: nem egységes a kompozíció, négy különálló részből áll.

Az 1. rész Margit kolostori életmódját, szokásait, erényeit, példamutató cselekedeteit, Krisztust követő magatartásának bizonyítékait mutatja be. Az egyes események mind a szent életmódjának illusztrációjául szolgálnak, valamint a jellemzés eszközei.

Margit az önmegtagadás mintaképe volt, aszkéta, önsanyargató életet élt. A test igényeiben (tisztaság, ápoltság, egészség) a tökéletesség elérésének akadályát látta, ezért mértéktelenül sanyargatta és elhanyagolta testét (18 éves koráig nem fürdött, vasövet és vezeklőövet viselt).

Szolgálatkész volt, nem akart előnyökhöz jutni a származása révén. Amikor jó ruhát akartak ráadni, nem fogadta el: csak rossz ruhákban, rongyokban járt. Alázattal viselt minden szenvedést és önként magára rótt gyötrelmet.

Mélyen átélte a kereszténység lényegét (a földi élet hiúságairól való lemondás, mások segítése, Isten szolgálata). A legnehezebb munkákat is elvégezte, segítőkész, bátor és jólelkű volt, beteg társait ápolta.

A többi apáca mégsem kedvelte, nem értette meg, mert más volt, különc volt. Irritálta őket, hogy Margit királylány létére aljamunkát végez, s önmegtagadó életet él. Életvitelét túlzásnak tartották, még kolostori elöljárói is korholták buzgalmáért, de Margit nem változtatott az életmódján (a túlvilági boldogságát tartotta szem előtt).

A 2. rész Margit csodatételeiről szól. Példák csodatételeire:

• a férgek a ruháján gyönggyé változtak
• egy sötét szobában világos lett, amikor levette a ruháit, majd újra sötét, amikor visszavette azokat.
• halála után a sírjához zarándokló betegek, vakok, nyomorékok meggyógyultak

A 3. rész a szentté avatási eljárás során kihallgatott apácák (sororok) vallomásait tartalmazza.

A 4. rész befejezetlen, a papok és világi személyek tanúságtételét tartalmazza.

A csodák kapcsán megindult a szentté avatási eljárás. V. István X. Gergely pápához követeket küldött, kérve, hogy Margitot avassák szentté. A pápa meg is bízta Fülöp esztergomi érseket, a váci püspököt, meg a zirci apátot a tanúkihallgatások megtartásával, de az esztergomi érsek halála megakadályozta azok bevégzését. Mindez 1271-73 közt zajlott.

1276-ban V. Ince újabb biztosokat küldött ki, két veronai kanonokot, ezek el is végezték a bizonyságvételt, Margitot nagy méltóságos szentnek tekintették, s a jegyzőkönyvet megírták a pápának. A szentté avatás azonban ekkor sem történt meg.

Margit szentté avatása, bár 1306-ban Károly Róbert, az 1460-as években pedig Mátyás király is megsürgette, végül csak Margit halála után 672 évvel, 1943-ban történt meg.

Magyar szentek: Szent István (király), Szent Imre (királyi herceg, Szent István fia). Szent László (király), Szent Gellért (püspök), Árpád-házi Szent Erzsébet (II. András lánya), Árpád-házi Szent Margit (IV. Béla lánya).