Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen (elemzés)
A Semmiért Egészen 1931-ben keletkezett, és a Te meg a világ című kötetben jelent meg 1932-ben. Szabó Lőrinc egyik legtöbbet szavalt verse.
Költészetének kezdettől fogva egyik vezérmotívuma volt a szerelmi szenvedély, az erotikus vágy. Sajátos rögeszme volt ez nála: mindenről a közösülés jutott az eszébe és minden szép nőt megkívánt. Olykor maga is megriadt saját pánerotizmusától, attól a lehetőségtől, hogy talán ez nem egészséges.
A szerelem fogalmát is másként kezelte, mint költőelődei: nála szó sincs olyan emelkedett, ünnepi érzelemről, mint amilyenről mondjuk Petőfi vallott verseiben. Szabó Lőrinc csak és kizárólag az érzékek kapcsolatát ismerte el őszinte kapcsolatnak férfi és nő között.
Tehát ezen a téren is sajátosan öntörvényű volt, és zavarta, hogy szerelemfelfogása negatív társadalmi megítélés alá esik. Az Egy álmai című versében is vall arról, hogy mennyire korlátozva érzi magát a külvilág által. Valójában a két versnek a világképe, értékrendszere rokonságban áll egymással (a világ mindkettőben börtön stb.).
A költő szeretni is csak a maga törvényei szerint tudott. Tízévi házasság és közel tizenöt év szerelmi tapasztalat váltotta ki belőle a Semmiért Egészen című költeményt, melyet feleségére, Mikes Klárára, és szeretőjére, Korzáti Erzsébetre is lehet vonatkoztatni. Eredetileg a feleség volt a címzett, de Szabó Lőrinc később úgy ítélte meg, hogy elvárásai valamennyire a szeretőjéhez is szóltak.
A vers persze túlmutat a címzett személyén, csupán egy férfi beszél benne egy nőhöz. Egy hűtlen férfi követel feltétlen hűséget és teljes odaadást a párjától. Olyasmit, amit ő maga nem tud és nem is akar megadni a nőnek.
Tisztában van vele, hogy maximálisan önző harcot vív és hogy zsarnoki követelése rettenetes, de gyanakvását, féltékenységét csak úgy tudja elcsitítani, ha a nő teljesen az uralma alá kerül és az ő világán belül marad, ahol a szerelem „teljes alázat és áldozat”, de nem oda-vissza, hanem csak a nő részéről.
Ha a partner szemszögéből nézzük, akkor a férfiönzés, a sovinizmus jelenik meg a versben, hiszen a lírai én nyíltan vállalja önzését. Nem köntörfalaz: nyíltan követeli párjától, a nőtől, hogy a férfi akaratának való alávetettségben éljen.
Szabó Lőrinc ezzel a verssel bevilágít a szerelmek mélyén rejtőző örvénybe, és kegyetlen igazságkeresésével összetöri az illúziókat: bizony megmutatja a szerelem valódi arcát, amely nem más, mint gátlástalan önzés. Sokat lehet tanulni tőle.
Semmiért Egészen
Hogy rettenetes, elhiszem,
De így igaz.
Ha szeretsz, életed legyen
Öngyilkosság, vagy majdnem az.
Mit bánom én, hogy a modernek
Vagy a törvény mit követelnek;
Bent maga ura, aki rab
Volt odakint,
Én nem tudok örülni csak
A magam törvénye szerint.
Nem vagy enyém, míg magadé vagy:
Még nem szeretsz.
Míg cserébe a magadénak
Szeretnél, teher is lehetsz.
Alku, ha szent is, alku; nékem
Más kell már: Semmiért Egészen!
Két önzés titkos párbaja
Minden egyéb;
Én többet kérek: azt, hogy a
Sorsomnak alkatrésze légy.
Félek mindenkitől, beteg
S fáradt vagyok;
Kívánlak így is, meglehet,
De a hitem rég elhagyott.
Hogy minden irtózó gyanakvást
Elcsittithass, már nem tudok mást:
Mutasd meg a teljes alázat
És áldozat
Örömét és hogy a világnak
Kedvemért ellentéte vagy.
Mert míg kell csak egy árva perc,
Külön; neked,
Míg magadra gondolni mersz,
Míg sajnálod az életed,
Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan
Halott és akarattalan:
Addig nem vagy a többieknél
Se jobb, se több,
Addig idegen is lehetnél,
Addig énhozzám nincs közöd.
Kit törvény véd, felebarátnak
Még jó lehet;
Törvényen kívűl, mint az állat,
Olyan légy, hogy szeresselek.
Mint lámpa, ha lecsavarom,
Ne élj, mikor nem akarom;
Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan
Börtönt ne lásd;
És én majd elvégzem magamban,
Hogy zsarnokságom megbocsásd.
A Semmiért Egészen műfaja óda. Hangneme nyers, de következetesen érvelő, így végső soron meggyőző. A hang az élőbeszéd közvetlenségével szólal meg és nemcsak magyarázó jellegű, hanem felvállaltan zsarnoki is, ebből származik a beszéd intenzitása.
A Semmiért Egészen témája a lírai én szerelmének mibenléte. A teljes önfeladás követelése jelenik meg: azt követeli a partnertől, hogy csak neki és érte éljen. A szerelem önző voltát mutatja be egy végsőkig kiélezett, paradox kapcsolaton keresztül.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>