Idő: a szerző nem közli, melyik korban játszódik a történet, nincs korfestés, de valószínűleg saját korába helyezte

Időtartam: 5 nap, vasárnaptól csütörtökig – ez elég idő a hirtelen fellobbanó szerelem kibontakozásának és beteljesülésének megrajzolásához (főleg ha hozzávesszük az olaszos szenvedélyt, a délvidéki nők korai érettségét).

Helyszín: Verona, Mantova (városállamok, hercegségek – nem volt még egységes Itália akkor).

Külső és belső színhelyek is láthatók a színpadon. A cselekmény előrehaladtával az intim belső terek szerepe egyre nagyobb (mert hitelesen érzékelteti a szerelem intimitását és veszélyeztetettségét).

Alapszituáció: ősi viszály két család között – a drámatesten kívül megbomlott harmónia hatással van a drámatesten belüli eseményekre, ahol a régi viszály először csak a szolgák csetepatéjában nyilvánul meg.

Konfliktus: ebben a drámában nem két ellentétes akarat harca adja a konfliktust. Mivel a főszereplők titokban cselekszenek (az egyik ellentétes akarat nem tud a másikról, a viszálykodó családok nem tudnak a fiatalok szerelméről és házasságáról), a konfliktus nem két szereplő szembenállásából fakad.

A Rómeó és Júlia konfliktusának lényege korforduló-probléma: egy átmeneti korban játszódik a történet. Nem emberek, hanem elvek, világképek, értékrendek ütköznek össze.

A konfliktus lényege a régi és az új értékrend összeütközése (érdekházasság <––> szerelmi házasság). Ez az alaphelyzet, a két szemben álló erkölcsi rend, a régi és az új értékek együtt létezése okoz tragédiát.

A diszharmóniát maga a kor szülte, amelyben a történet játszódik. Már jelen van a személyes szabadság (szabad párválasztás) és az önmegvalósítás értékrendje (reneszánsz), de még nem elég erős. Már hanyatlóban van, de még elég erős a régi értékrend, amely a szülői tekintélyt helyezi középpontba és a házasságot társadalmi-gazdasági szövetségnek tekinti (középkori értékrend).

A műben mindkettő megjelenik:

• középkori értékrend elemei: alá-fölérendeltségi viszony (társadalmon és családon belül is), a házasság mint gazdasági-társadalmi szövetség, lovagi virtus, erőszak-önbíráskodás (párbaj, vérbosszú)
• reneszánsz értékrend elemei: egyenrangú viszonyokra vágyó, független személyiség, a házasság mint szabad párválasztáson alapuló érzelmi kötelék, szellem (intellektus) és érzelmek szabad áradása, törvényekkel szabályozott rend

Dramaturgia: az angol drámaszerzők nem követték a görög dramaturgiai hagyományt. Shakespeare műveire szabad időkezelés jellemző, az események néha párhuzamosan is haladnak két szálon (Verona – Mantova).

Nincs görögös mértéktartás. A kriptajelenet vagy a Tybalt-Mercutio párbaj nem szerepelhetne egy görög tragédiában.

A néző mindent tud (azt is, amit a szereplők nem).

A cselekmény dinamikus, sodró (filmadaptációk készítésére kifejezetten alkalmas).

Felépítés: nem felvonásokból, hanem színekből áll. A színeket jelenetek alkotják.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!