Roland-ének (elemzés)
A Roland-ének a francia nép nemzeti eposza. A 12. század első felében keletkezett, de egy 11. század végi (1080-as évekbeli) szöveget rögzít. A középkori lovagi epika kiemelkedő darabja.
Történelmi háttér: a keresztes háborúk idején a főúri várkastélyokban és a királyi udvarokban kialakult egy új társadalmi réteg, az ún. lovagság. A lovagok (a király vagy hűbérúr szolgálatába szegődő nemesek vagy azok kísérői) megjelenése hozta magával az ún. lovagi kultúra és a lovagi eszmények kialakulását.
A keresztes háborúk idején a lovagok rendekbe tömörültek és a Szentföldön is harcoltak a pogányok ellen Jeruzsálemért.
Társadalmi háttér: a 11. század végére a kultúra központjai már nem csupán a kolostorok voltak, egyre fontosabbakká váltak a főúri kastélyok és a királyi udvarok. Az uralkodók környezetében kialakuló műveltség is keresztény volt, de világiasabb színezetű. Kérdésfelvetései elsősorban a világi életre vonatkoztak. A középkori udvari kultúrát mindenekelőtt a lovagok művelték.
A lovagi műveltség és értékrend egész Európa kultúrájára nagy hatást gyakorolt. Évszázadokig meghatározó maradt az a hagyomány, amelyet a lovagkor teremtett meg.
A lovagok 3 nagy ügyet képviseltek, amelynek szolgálatára esküt tettek:
- a keresztény hit védelmezése (a pogányokkal szemben)
- a király (vagy hűbérúr) feltétlen hűséggel való szolgálata
- a gyengék, elesettek, védtelenek, gyámoltalanok (különösen a nők) oltalmazása
Ezt a három feladatot lovagi kötelességnek tekintették és fogadalmukhoz hűek maradtak.
A lovagi eszmények alapján kialakultak azok a jellemvonások is, amelyekkel egy lovagnak rendelkeznie kellett. Saját jellemükkel kapcsolatban a lovagok bizonyos értékes tulajdonságok, ún. lovagi erények kialakítására törekedtek.
Lovagi erények:
- lelki nemesség
- erkölcsi tisztaság
- hűség
- becsület
- bátorság (harci erény)
A lovagok további jellemző tulajdonságai:
- udvariasság
- testi ápoltság
- vidámság
- udvari szerelem (többnyire magas rangú, elérhetetlen hölgy iránt, ugyanis a lovag számára az „úrnő” iránti tisztelet egyfajta kötelesség – a lovagkor felfogása szerint a nő magasabb rendű lény, akinek ellenállhatatlan szépsége készteti hódolatra a lovagot).
A középkor a lovagokban az igazság fáradhatatlan védelmezőit tisztelte. Azokat a lovagokat, akik hűségüket és más erényeiket hőstettekkel bizonyították be, a hűbérúr birtokadománnyal jutalmazta meg.
A lovagi kultúra révén jött létre a középkori világi epika és líra, amely már nem latinul, hanem nemzeti nyelven (jelen esetben franciául) íródott. (A középkorból elsősorban francia és német nyelven írt alkotások maradtak ránk.) Ezek a művek gyakran magukba olvasztották a régebbi, pogány eredetű hősi mondákat is. Fő témáik a harc és a szerelem voltak. Ilyen mű a Roland-ének is.
Fontos tudni, hogy más népeknél is születtek a Roland-énekhez hasonló alkotások. A németek nemzeti eposza a Nibelung-ének, a spanyolok nemzeti eposza a Cid.
Jelentőség: a lovagi kultúra alkotásai nagy hatással voltak a későbbi korokra, pl. a barokk eposz újraértelmezte a középkori lovagi eszményeket. De hatottak a modern kor művészetére is, témáikat a filmművészet is feldolgozta a 20. században (pl. a Grál-kehely történetét John Boorman 1981-es Excalibur c. filmje).
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!
Hozzászólások
Roland-ének (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>