A reneszánsz kor általános jellemzői, művészete és irodalma
A középkori ember és a reneszánsz ember összehasonlítása
Fontos különbség a középkori ember és a reneszánsz ember között, hogy a középkori ember a tekintetét mindig a túlvilági életre irányította, míg a reneszánsz erre a világra és a jelenre koncentrált.
A középkori emberben volt valamiféle aszkézis, visszafogottság, az életörömtől való tartózkodás, míg a reneszánsz ember kiélte magát, szerette az életet és az élvezeteket.
A művészek a középkorban még csak kézművesnek számítottak és anonimitás jellemezte őket, nem írták alá a műveiket. A reneszánszban ezzel szemben a művészek már kiléptek a kézműves státuszból, kialakult az alkotói öntudat, műveiket ellátták a kézjegyükkel. Megnőtt az egyéniség szerepe is. Az újonnan készült festmények, szobrok, irodalmi művek már kifejezik az egyén érzéseit, nézeteit, élményeit.
A középkor embere nem igényelte, hogy felfedezze a természet szépségeit, a reneszánsz ember ezzel szemben mindent csodál, ami a földi élet tartozéka.
A középkor embere azt sem igényelte, hogy világot lásson, hogy átlépje a határt, egész életét leélte egy helyen (legfeljebb a szomszéd faluba eljutott néha). A reneszánsz kor ellenben a földrajzi felfedezések kora, az emberek állandóan mozogtak, az egész világot fel akarták fedezni.
Az antikvitás mint eszmény kialakulása
Az új életfelfogás igazolására az itáliai polgárság feltámasztotta az ókori görög és római kultúrát, főleg az antik műveltség emberközpontúságát. Az antikvitás először olasz földön vált követendő eszménnyé.
Elkezdték tudatosan feltárni a múlt emlékeit, kiásták a földből a régi szobrokat, tanulmányozták a régi építészetet, felkutatták a latin és görög szerzők műveit, stb.
Pontosan emiatt, az antik kultúra „újjászületése” miatt nevezzük a korszakot reneszánsznak, a francia „renaissance” (vagy az olasz „rinascita”) szó ugyanis újjászületést jelent.
A reneszánsz önértelmezése és viszonya a középkorhoz
A reneszánsz annyira rajongott az ókorért, az antikvitásért, hogy a középkort, amely szerinte elfordult az antik kultúrától, sötétnek és barbárnak tartotta. Ezt mutatja például a „gótika” elnevezés, ugyanis a reneszánsz felfogása szerint a középkori művészet a barbár gótoktól származik.
A reneszánsz úgy gondolta, az új korszak feladata, hogy újra érvényt szerezzen az antik kultúra eszményeinek. Az antikvitással folytonosságot képzelt el, ezért azt az időszakot, amely az antikvitás és saját maga közé esett, „media aetas”-nak, azaz közbeeső kornak nevezte el.
A reneszánsz önértelmezés nem teljesen felel meg a valóságnak, hiszen a reneszánsz egyáltalán nem a középkor ellentéteként jött létre. Sőt, a korszakváltás legfontosabb szemléletbeli elemei már a középkorban kialakultak, és a reneszánsz csak annyi újítást vitt véghez, hogy a hangsúlyt más dolgokra helyezte át (az evilági célokra legfőképpen).
A reneszánsz sokkal inkább a középkorral mutat folytonosságot, mint az ókorral. Például idegen tőle az ókor többistenhite (a politeizmus), és az anyagelvűség (a materialista gondolkodás) is. A reneszánsz ugyanúgy a kereszténységben gyökerezik, mint a középkor (az antikvitás mellett az igazi, ókori kereszténységhez is vissza akart térni, kutatták a Biblia eredeti szövegeit, stb.)
Azt is tévesen hitte a reneszánsz, hogy a középkor teljesen elfordult volna az antik kultúrától: a középkori skolasztika nagyon is törekedett arra, hogy az arisztotelészi hagyományt összeegyeztesse a keresztény tanokkal. Csak azokat a műveket utasította el a középkor, amelyeket nem tudott összeegyeztetni a keresztény hittel.
Azt lehet mondani, hogy a reneszánsz leginkább egyfajta szintézist hajtott végre: az antikvitásból is és a középkori keresztény kultúrából is átvett illetve megtartott elemeket, méghozzá azokat, amelyek a saját világképének és értékrendjének megfeleltek, azután ezeket egységesítette, így hozta létre önmagát.
A jegyzetnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
A reneszánsz kor általános jellemzői, művészete és irodalma — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>