Radnóti Miklós: Negyedik ecloga (elemzés)
A Negyedik ecloga 1943. márc.15-én íródott, a tervezett eklogaciklus része. Ekkor Radnóti második alkalommal volt munkaszolgálaton, így ott a versben az erős fenyegetettség érzése, a közeledő pusztulás tudata. Azt mondhatjuk, hogy a Negyedik ecloga a halálfélelem miatt való kétségbeesés verse.
A mű a költő és a hang párbeszéde. A költő szövege tiltakozás, a hangé érvelés. A hang lehet külső, isteni, számon kérő hang vagy belső hang, mely a világ erkölcseit kéri számon.
A költő mindig a károkról, veszélyekről, az őt ért csapásokról beszél, hangja indulatos, tiltakozó. A hang nyugodtan érvel és mindig igyekszik meggyőzni a költőt, hogy az életének értékes, nyugodt pillanatai is vannak, hogy az élete, a létezése fontos, és hogy csak fel kellene ezt ismernie.
A költő és a hang dialógusa itt is, akárcsak az Első eclogában, valójában Radnóti belső vitája, a költő egymásnak feszülő, ellentétes gondolatait adja vissza. Fő kérdései: Mi értelme az életnek egy ilyen világban? Mit tehet az ember? Mit tehet a költő? Miért kell élnie, szenvednie? Hogyan lehet szabad?
Ezek a költő kérdései, míg a hang, amely nem más, mint a költő lelkiismerete, önmaga másik oldala, igyekszik úrrá lenni a kétségbeesésen. A hang szerint a költő nem adhatja fel, nem mondhat le ilyen könnyen a szólás lehetőségéről, hiszen a költőnek szólnia kell!
Negyedik ecloga
KÖLTŐ
Kérdeztél volna csak magzat koromban…
Ó, tudtam, tudtam én!
Üvöltöttem, nem kell a világ! goromba!
tompán csap rám a sötét és vág engem a fény!
És megmaradtam. A fejem rég kemény.
S tüdőm erősödött csak, hogy annyit bőgtem én.
A HANG
S a vörheny és a kanyaró
vörös hullámai mind partradobtak.
Egyszer el akart nyelni, – aztán kiköpött a tó.
Mit gondolsz, miért vett mégis karjára az idő?
S a szív, a máj, a szárnyas két tüdő,
a lucskos és rejtelmes gépezet
hogy szolgál… ó miért? s a rettentő virág
nem nyílik még husodban tán a rák.
KÖLTŐ
Születtem. Tiltakoztam. S mégis itt vagyok.
Felnőttem. S kérdezed: miért? hát nem tudom.
Szabad szerettem volna lenni mindig
s őrök kisértek végig az uton.
A HANG
Jártál szellőtől fényes csúcsokon,
s láttál, ha este jött, a hegyre töppedt
bokrok közt térdepelni egy jámbor őz-sutát;
láttál napfényben álló fatörzsön gyantacsöppet,
s mezítlen ifju asszonyt folyóból partra lépni
s egyszer kezedre szállt egy nagy szarvasbogár…
KÖLTŐ
Rabságból ezt se látni már.
Hegy lettem volna, vagy növény, madár…
vigasztaló, pillangó gondolat,
tünő istenkedés. Segíts szabadság,
ó hadd leljem meg végre honnomat!
A csúcsot ujra, erdőt, asszonyt és bokrokat,
a lélek szélben égő szárnyait!
És megszületni ujra új világra,
mikor arany gőzök közül vakít
s új hajnalokra kél a nap világa.
Még csönd van, csönd, de már a vihar lehell,
érett gyümölcsök ingnak az ágakon.
A lepkét könnyü szél sodorja, száll.
A fák között már fuvall a halál.
És már tudom, halálra érek én is,
emelt s leejt a hullámzó idő;
rab voltam és magányom lassan
növekszik, mint a hold karéja nő.
Szabad leszek, a föld feloldoz,
s az összetört világ a föld felett
lassan lobog. Az írótáblák elrepedtek.
Szállj fel, te súlyos szárnyu képzelet!
A HANG
Ring a gyümölcs, lehull, ha megérik;
elnyugtat majd a mély, emlékkel teli föld.
De haragod füstje még szálljon az égig,
s az égre írj, ha minden összetört!
A költő szenvedélyes szabadságvágya szólal meg a versben, valamint az, ahogy a halál előérzetével viaskodik. A Negyedik ecloga témája látszólag az élet értelme vagy értelmetlensége, de valójában a költő kétségbeesését, vívódását és szabadságvágyát fejezi ki. Radnóti saját belső gondolataival vitatkozik, az ő belső drámája jelenik meg a versben.
A Negyedik ecloga műfaja ekloga, de elemeiben már nem felel meg az ókori eklogának. Radnóti itt már távolodik a vergiliusi mintától, nem használja a pásztori műfaj kellékeit. Például nem pásztorok beszélgetnek a versben, hanem a költő és a hang, nem hexameteres, hanem változó hosszúságú jambusi sorokból áll, ráadásul a párbeszéd is csak látszólagos.
Így bármennyire eklogaformájú és párbeszédes a vers, a műfaja inkább elégikus óda. Ezt jelzi a végén az a pátosz, amivel megemelkedik.
Az eklogaforma és az antikizáló kifejezésvilág expresszionista versnyelvvel keverve jelenik meg.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Szia!
Nagyon tetszenek a verselemzéseid! Sok segítséget nyújtanak a tételek, esszék megírásához!Könnyen érthetőek, minden szükséges dolog benne van.
Egy kis segítséget szeretnék kérni.Az egyik tételben az eklogai-műfaj és a bibliai utalások szereéről kell írni Radnóti költészetében. Az eklogai rész könnyedén ment, azonban a bibliai utalásoknál elakadtam. Itt a 8.eclogát kéne elemezni? mivel itt a költő a rófétát szólítja meg
Előre is köszönöm a segítséget!
Kedves Amanda! Örülök, hogy tetszenek az elemzések. Mivel nem vagyok magyartanár, én sem tudhatom, hogy egy-egy kérdésnél a tanárod pontosan mire gondolt vagy mit vár. Legegyszerűbb az lenne, ha őt magát kérdeznéd meg. Nem akarok rossz tanácsot adni, így csak magánemberként tudok véleményt mondani. Elég tág téma van megadva, ezért szerintem minden belefér Radnótitól, amiben bibliai utalás megjelenik. Az ótestamentumi próféták alakja több helyen is megjelenik a költészetében (pl. Lapszéli jegyzetek Habakuk prófétához, 1937). A 8. eclogában, amit említettél, Náhum prófétát idézi meg. A biblikus motívumok szerepéről azt kell tudni, hogy azért fontosak Radnótinál, mert a korszak zavaros eszméivel (fasizmus, antiszemitizmus) az európai kultúra két pillérét állította szembe: az antik görög-római örökség az egyik pillér, a zsidó-keresztény hagyomány a másik pillér. Én valami ilyesmit írnék, és idéznék a 8. eclogából, pl. azt a helyet, ahol a Próféta és a Költő együtt átkozza a bűnös világot („az ember az állatok alja”), és idézném a próféciát, amelyben Náhum egy új, boldog országot ígér („eljön az ország, amit igért amaz ifju tanitvány”). De már az első szó is keresztény motívum (Üdvözlégy – az „Üdvözlégy, Mária…” imádság is így kezdődik). Ninive is bibliai motívum, megjelenik Babits-nál is (Jónás könyve). Remélem, tudtam segíteni.
Köszönöm a kielégítő választ! Nagyon sokat segítettél, csak jó ötleteket adtál, még egyszer köszönöm!
Szívesen.