Publius Vergilius Maro: Aeneis (elemzés)
Vergilius Aeneis című műve Kr. e. 30 és 20 között keletkezett. A szerző az élete végén alkotta.
Történelmi háttér: ez a korszak a római irodalom aranykora. Évtizedekig tartó véres, kegyetlen, polgárháborús időszak után Augustus, a princeps békét teremtett az egész birodalomban, a vezető réteg helyzete megszilárdult. Ez lehetővé tette azt is, hogy a római irodalom fejlődésének csúcsára érjen.
A polgárháború idején meggyökeresedett a gondolat, hogy a zűrzavar után egy új aranykornak kell jönnie. Ennek a reménynek a beteljesülését a Pax Romana, vagyis az Augustus által megteremtett római béke jelentette.
A kor nagy költői Augustus császár politikai törekvéseit támogatták, részben őszinte lelkesedésből, részben magának a császárnak a – közvetett vagy közvetlen – felszólítására.
Társadalmi háttér: a császár legfőbb bizalmasa, Maecenas (i. e. 770 – i.e. 8) fontos irodalomszervező tevékenységet fejtett ki. Előkelő származású és dúsgazdag ember volt, akinek neve később fogalommá lett, ma is egyet jelent a művészetpártolással, irodalompártolással.
Maecenas igyekezett megnyerni a kor költőit, az irodalom legjobbjait Augustus politikájának. Baráti szóval, meggyőzéssel, birtokok és villák adományozásával érte el célját. Azt is ő sugalmazta a költőknek, hogy mit kell versbe foglalniuk: a békét, a római dicsőséget és az erény eszméit, a múlt nagyszerűségét és az augustusi aranykort.
Egyet nem sikerült elérnie: nem talált olyan írót, aki Augustus tetteit megörökítette volna.
Vergilius (i.e. 70-19): a kor legkiválóbb epikusa. Augustus császár udvari költője volt, Maecenas köréhez tartozott.
Észak-Itáliában született kisbirtokos családban, életének nagy részét Nápolyban töltötte, de Rómában is volt háza. Családja közéleti pályára szánta, de szerény, visszahúzódó személyiség lévén nem vonzotta a politika. Életét a költészet és a filozófia tanulmányozásának szentelte.
Vergilius szemében Augustus császár személye és politikája egyet jelentett a társadalmi igazság, a jólét és a béke eszményével. Ennek személyes oka is volt: i.e. 41-ben, a polgárháború idején apja kis birtokát kisajátították Octavianus veteránjai számára. Ez az igazságtalanság megrázó élmény volt számára. Ahogy egyre ismertebb költő lett, tekintélyes barátai kieszközölték, hogy visszakapja a családi birtokot.
Maecenas a pártfogásába vette és bejáratos lett az udvarba is. Műveit szerte a birodalomban terjesztették, könyvmásoló műhelyekben sokszorosították.
Jelentősebb művei: Eclogák, Georgica (mezőgazdasági tanköltemény a földművelésről, állattenyésztésről), Aeneis.
Aeneis: Vergilius költészetének csúcsteljesítménye, halhatatlan remekmű.
Keletkezés: Vergilius életének jelentős szakasza egybeesett Róma véres polgárháborús évtizedeivel, ezért nagyra értékelte Augustus császár béketeremtő uralmát. Művével is a Pax Romana aranykorának, valamint magának a császárnak állít emléket. Az Aeneis megírása kb. egy évtizedet vett igénybe.
Forrás, minta: Homérosz két eposza (Iliász, Odüsszeia). Az Aeneis mégsem epigon alkotás, mivel Vergilius meghaladja elődje művét: a jövőt is ábrázolja.
Egyébként sem egyszerűen utánozza Homéroszt, hanem versengeni akar vele: a mű szerkezete, a hős jellemzése, egy-egy epizód tartalma mintegy újjáteremti Homérosz művét római szellemben. Abban a korban ez nem számított másolásnak és nem ítélték el, sőt, igény volt rá. A korabeli művelt olvasók éppen a homéroszi eposzok és a vergiliusi eposz közti egyezéseket értékelték legtöbbre.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!
Hozzászólások
Publius Vergilius Maro: Aeneis (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>