A vers 1845. aug. 20. és szept. 8. között íródott Szalkszentmártonban. Petőfinek ebben a korszakában arra volt szüksége, hogy átélhesse azt a kétség és remény közt hányódó érzelemviharzást, melyből megszülethet szerelmi lírája. Szerelemvágya és szerelemköltői ambíciója kielégítésére olyan múzsákat választott magának, akiktől nem remélhette érzelmei viszonzását.

Első szerelme, Csapó Etelke halála után újabb sikertelen szerelem következett Petőfi életében: megismerte Mednyánszky Bertát, a szép, szőke gödöllői lányt, akinek 1845 szeptemberében megkérte a kezét, de a gazdag lány apja, aki előkelő, büszke földbirtokos volt, hallani sem akart a házasságról egy ágrólszakadt poétával.

A költő természetesen azt hitte, hogy igazán szerelmes, pedig inkább csak szerelmi költészetéhez talált egy újabb múzsát. Bertához írt verseiből inkább a szerelemvágy és a szerelemköltői ambíció érződik, mint az igaz szerelem (a Csapó Etelkéhez írt versekben legalább a halál felett érzett bánat őszinte volt).

A Berta-szerelem ihlette 39 verset a költő a Szerelem gyöngyei című versciklusban adta ki 1845. október 20-án. A ciklus legszebb darabja Illyés Gyula szerint a Fa leszek, ha… című 8 soros kis dal, amelynek téma szempontjából előzménye a Megúnt rabság című, korai Petőfi-vers.

A költemény ún. metamorfózisvers, amely Petőfinek ebben az időben jellegzetes költeménytípusa volt. Lényege, hogy strófánként vagy verssoronként új meg új alakban láttatja magát a költő. A verstípus lélektani alapja egyébként a kedves igényeihez való hasonulási készség megmutatása.

A költeményt Petőfi a ciklusban két másik metamorfózisvers, a Száz alakba… és az Arcképemmel… szomszédságában helyezte el. Míg korábbi metamorfózisverseiben mindig csak az epekedő szerelmes átváltozásait mutatta be, ebben a három versben már együtt szerepel a költő és Berta.

A három vers közül a Fa leszek, ha… a legjobb, mivel ebben nincs felesleges szószaporítás, és a tömörítés, a miniatürizálás, a vers rövidsége sokat tesz hozzá az olvasói élményhez. Itt a költő 5 átváltozást sűrít bele 8 sorba, míg a Száz alakba… címűben csak 4 átváltozás szerepel 20 sorban. Nincs tehát részletezés, s ennek következtében a ritmus is gyorsabb.

Fa leszek, ha…

Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat vagy: én virág leszek.
Harmat leszek, ha te napsugár vagy…
Csak hogy lényink egyesüljenek.

Ha, leányka, te vagy a mennyország:
Akkor én csillaggá változom.
Ha, leányka, te vagy a pokol: (hogy
Egyesüljünk) én elkárhozom.

A vers műfaja dal, típusa népies műdal, de nincsenek benne életképszerű elemek. Szerencsés szintézis a népdal és a romantikus én-líra között.

Kerek, tömör, látszólag egyszerű költemény, melynek olvasásakor úgy érezzük, mintha a szemünk előtt alakulna ki a versben leírt lelkiállapot, az olvasással egy időben. Ezt a hatást Petőfi rendkívül tudatos nyelvi megformálással éri el.

A cím témajelölő, a vers kezdősora. A költeményben nincs egyénítés: a lírai én a népdalokhoz hasonlóan általános érvényű megszólalóvá van stilizálva, akinek nincsenek egyedi vonásai.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!