Petőfi Sándor: Itt állok a rónaközépen (elemzés)
Az Itt állok a rónaközépen 1846-ban íródott, Petőfi lelki válságának idején, a Felhők ciklus XVI. darabja.
A 66 költeményből álló ciklusnak azon versei közé tartozik, amelyek egy válasz nélkül hagyott kérdéssel végződnek, vagyis lezáratlanok, így a versszöveg befejezése még tovább munkál az olvasóban (négy ilyen vers van a Felhőkben, a másik három: a XIV. sorszámú Hajamnak egy fürtjét levágom…, az LIV. sorszámú Hideg ellen a tél…, és az LVII. sorszámú Igazság! alszol?)
A ciklusnak egyébként olyan versei is vannak, amelyek egyetlen vagy több kérdésből állnak (6 db), és olyanok is, amelyek kérdéssel kezdődnek (15 db).
A ciklus legtöbb verse nem egyes szám első személyben szólal meg, az Itt állok a rónaközépen azonban egyike annak a 29 versnek, amelyek egyes szám első személyben íródtak.
Ezek közül is azért tűnik ki, mert a 29 vers többségében olyan hangsúlytalan az első személy, hogy inkább az általánosságban hangzó tónus vagy az ábrázoló, közlő jelleg uralkodik. Itt azonban az első személy használata fontos is és hangsúlyos is.
Itt állok a rónaközépen…
Itt állok a rónaközépen,
Mint a szobor, merően.
A pusztát síri csend födé el,
Mint elfödik a halottat szemfödéllel.
Nagymessze tőlem egy ember kaszál;
Mostan megáll,
S köszörűli a kaszát…
Pengése hozzám nem hallatszik át,
Csak azt látom: mint mozog a kéz.
És most idenéz,
Engem bámul, de én szemem sem mozdítom…
Mit gondolhat, hogy én miről gondolkodom?
A vers címe életképszerű helyzetre is utalhat és allegorikusnak is felfogható. A róna, az alföld, a síkság mint romantikus metafora kitüntetett szerepet kapott Petőfi költészetében, amelyben a végtelenséget és a szabadságot szimbolizálja.
Az Itt állok a rónaközépen azonban nem tájvers, amely leírja a síkságot, itt a róna a vers szimbolikus tere. A vers tehát nem leíró jellegű, hanem inkább a gondolatiság felé mozdul el.
A lírai én E/1. személyben szólal meg és belehelyezi magát ebbe a térbe, a róna közepére. A jelenet tehát nem egyszerűen a rónán történik, hanem a közepén, ami egy kis romantikus túlzással a világ közepe.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Petőfi Sándor: Itt állok a rónaközépen (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>