Ez a kedves és méltán közszeretetnek örvendő vers 1845 őszén keletkezett. Petőfi júliusban felkereste egykori sárszentlőrinci iskolatársát és jó barátját, Sass István doktort és szüleit Borjádon, ahol két hetet töltött. A kedves környezet gyermekkori emlékeket ébresztett fel benne, régi ismerősök és új barátok vették körül.

A Sass-családnak két lánya volt, Erzsike és Zsófi. Mindketten úgy ismerték meg Petőfit, mint országos hírű költőt, és mindketten tisztelettel, csodálattal néztek rá. Petőfi Erzsike emlékét örökítette meg A négyökrös szekér című versben, akivel állítólag a valóságban is együtt utazott a négy ökör vontatta szekéren a közelben levő Uzdról Borjádra, ahol a társaság bált rendezett a költő tiszteletére.

A mű egy hangulatos jelenetet mesél el, és mondanivalója nem több, mint az az érzelem, az a hangulat, amit a kis történet kifejez.

A négyökrös szekér

Nem Pesten történt, amit hallotok.
Ott ily regényes dolgok nem történnek.
A társaságnak úri tagjai
Szekérre űltek és azon menének.
Szekéren mentek, de ökörszekéren.
Két pár ökör tevé a fogatot.
Az országúton végig a szekérrel
A négy ökör lassacskán ballagott.

Világos éj volt. A hold fenn vala;
Halványan járt a megszakadt felhőkben,
Miként a bús hölgy, aki férjinek
Sírhalmát keresi a temetőben.
Kalmár szellő járt a szomszéd mezőkön,
S vett a füvektől édes illatot.
Az országúton végig a szekérrel
A négy ökör lassacskán ballagott.

A társaságban én is ott valék,
S valék szomszédja épen Erzsikének,
A társaságnak többi tagjai
Beszélgetének s énekelgetének.
Én ábrándoztam s szóltam Erzsikéhez:
„Ne válasszunk magunknak csillagot?”
Az országúton végig a szekérrel
A négy ökör lassacskán ballagott.

„Ne válasszunk magunknak csillagot?”
Szólék én ábrándozva Erzsikéhez,
„A csillag vissza fog vezetni majd
A mult időknek boldog emlékéhez,
Ha elszakaszt a sors egymástul minket.”
S választottunk magunknak csillagot.
Az országúton végig a szekérrel
A négy ökör lassacskán ballagott.

Az élmény-líra egyik páratlanul szép darabja ez a vers, amely a benne megörökített idilli lelkiállapotnak köszönheti a szépségét.

Szerkezetileg két arányos részre bontható: az első 2 versszak „kifelé” szemlélődik, a másik kettő „befelé” fordul. A két egység, mind a külső, mind a belső kép függ egymástól, egymástól kapják hangulatukat. Az idill a kettő tökéletes egységének köszönhető.

A vers elején a mesélő könnyed bizalmassággal (tegező formában, amit a „hallotok” ige árul el) beszélni kezd hallgatóihoz, akiknek azt ígéri, regényes (azaz romantikus) dolgokról fog beszélni, amelyek nem Pesten történtek, mivel ott nem történnek ilyen regényes dolgok.

Ezután elmeséli, hogy egy úri társaság tagjai szekérre ültek, amelyet két pár ökör húzott. Abból, hogy úri társaságról van szó, az olvasó sejteni kezdi, hogy afféle kirándulásról, piknikről lehet szó (nem munkából hazatérő parasztok mennek a szekérrel).

Figyeljük meg, milyen gyakran él Petőfi az ismétlés eszközével: hol egy szót, hol többet ismétel meg, pl. történt, történnek, menének, mentek, szekérre, szekéren, ökörszekéren, két pár ökör. Az alábbi két sorban pl. kétszer szerepel a „menni” és háromszor a „szekér” szó:

Szekérre űltek és azon menének.
Szekéren mentek, de ökörszekéren.

Az ismétlések gyakorisága nagyban hozzájárul a vers nyugodt, ráérős tempójához, ami az ökrök lassú előrehaladását érzékelteti.

A strófák végén vissza-visszatérő kétsoros refrén is hozzájárul a kényelmes, lassú mozgásérzet megteremtéséhez:

Az országúton végig a szekérrel
A négy ökör lassacskán ballagott.

A versben Petőfi megragadja a tovatűnő pillanatot: pillanat és örökkévalóság, mozgás és mozdulatlanság, fönt és lent váltakozását figyelhetjük meg. Ez a váltakozás érdekes ritmust eredményez, amely a vers kompozíciójának szervező eleme.

Az úton lassan, nehézkesen, lomhán cammogó ökrösszekér vaskos, egyhangú, „földhözragadt” realitás, amelyet ellenpontoz a szekéren utazó két fiatal ábrándozása, az első szerelem ébredezésének élménye és légiessége. A fiatalember gondolatai fenn járnak a csillagokban (ez egyébként ősi toposz a szerelmes versekben).

Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!