Egy prédikációjának elemzése:

Mint kell a fiaknak tisztelni szüléjeket (Vízkereszt utáni 1. vasárnapi prédikáció)

Előzmények, források, minták: érzékelhető, hogy Pázmány szövege a Biblia és az antik hagyományok folytatása.

• bibliai hagyomány – a bevezetés evangéliumi indíttatású, az érvelés szintén ószövetségi történetek idézésére és magyarázatára, valamint újszövetségi szerzők tanításaira épül. Az egyházatyák közül leginkább Szent Ágostonra hivatkozik.
• humanista hagyomány – antik szerzők (görög és latin, pl. Arisztotelész, Diodorus, Plutarkhosz) műveiből idéz. Az antik (azaz pogány) szerzőkre való hivatkozást Pázmány érvként építi be a prédikációba, az ókori szövegeket is állításai bizonyítására használja fel („mert valami igazság vagyon a pogányok könyveiben”).

Téma: erények és bűnök kifejtése.

Korstílus: barokk (megjelennek a barokk stíluseszmény sajátosságai a szövegben).

Szerkezet: rendkívüli logikával építi fel a szerkezetet Pázmány.

• bevezető elmélkedés
• a beszéd (prédikáció) gondolati vázlata
• maga a beszéd, melyben a szerző törekszik az ésszerűségre, érvelésében példák sorát vonultatja fel.

Kifejezőeszközök: felsorolás, ellentét, kérdés, párhuzam. Változatos alakzatok és érzékletes szóképek, képes beszéd, metaforikus kifejezések használata jellemzi.

Feltűnő a több különböző beszédfajta megjelenése: érvelő, dicsőítő, intő vagy dorgáló szövegrészek is találhatók a prédikációban. Ezek célja a hallgatósággal (olvasóval) való szorosabb kommunikációs kapcsolat kialakítása.

Pázmány gyakran él latin nyelvű idézetekkel, pedig ezeket csak a klasszikus műveltségű olvasók érthetik – ugyanakkor érdekes, hogy a szöveget úgy fogalmazta meg, hogy a latin idézetek kihagyásával is érthető legyen. Nem sérül se a szerkezet, se a jelentés akkor, ha valaki nem olvassa el vagy nem érti meg a latin szövegrészeket.

Értelmezés: Pázmány a prédikációban tudatosan kerüli a vitát, tekintettel van a magyarországi társadalmi helyzetre és arra, hogy a hívek több felekezethez tartoznak. Az a szándéka, hogy mindenkit megszólítson társadalmi és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Nemcsak a katolikusokhoz kíván szólni, hanem más felekezetek híveihez is.

A művelt közönségnek és az egyszerű embereknek egyaránt szánja szavait (direkt úgy szövegezi meg a prédikációt, hogy az alkalmazkodjon a hívek értelmi képességeihez).

Üzenet: a cél a hívők meggyőzése példák és hivatkozások segítségével, valamint a hívek gyakorlati életvitelének befolyásolása, az akarat hajlítása, az értelem formálása. Ugyanakkor a beszéd díszessége, a magas fokú esztétikai hitelesség gyönyörködtető szándékot is jelez.