Örkény István Tóték című műve kisregényként keletkezett 1964-ben (drámaként 1967-ben), és az író a háborúval kapcsolatos élményét írta meg benne. A fronton tapasztaltakat élete sorsdöntő élményének tekintette, a drámaváltozatban saját frontélményei is megjelennek. Híres nyilatkozata: „Én Tóttal érzek, de az őrnagy is én vagyok.”

A Tóték műfaja groteszk dráma, tragikomédia, konfliktusos dráma, címe többes számú családnév. Szerkezetileg két cselekményszál van, Tót Gyula története, ami levelekből derül ki, és a Tót család története, amelyet látunk.

A műnek legfőbb stíluseszköze a groteszk, de jelen van benne az abszurd és a keserű humor is, de találhatók realista stíluselemek is (pl. jellemzés, korrajz).

 

A cselekmény helyszíne és ideje

A 2. világháború idején játszódik a történet, két hét eseményeit ölei fel.

A hegyek közti kis falu, Mátraszentanna a helyszín. Ez a falu távol van a fronttól, a hátországhoz tartozik.

 

A regény szerkezete és rövid története

A Tóték két részből áll.

Az 1. rész

Tót Lajos tűzoltóparancsnok, felesége, Marika és kislányuk, Ágika a főszereplők. Fiuk, Tót Gyula zászlós a fronton harcol. Levelet kapnak tőle, amiben azt írja, parancsnoka, Varró őrnagy odautazna hozzájuk egy időre. Az őrnagy pihenni szeretne, ezért a fiú azt kéri szüleitől, hogy járjanak a kedvében.

A család örül a váratlan vendégnek, mert azt remélik, ha jól bánnak az őrnaggyal, ő majd jól bánik az ő féltett Gyula fiukkal. Szeretnék majd megkérni, hogy helyezze át biztonságosabb helyre, hogy ne essen baja.

A felfokozott várakozás lázában ég a család. A mama víg kedélyű, barna, gömbölyű menyecske. Ágika 16 éves bakfis. A papa önkéntes tűzoltóparancsnok, egyenruhás, de a háborútól távol él. Ő a falu egyik legtekintélyesebb embere (Tót úrnak szólították). Ez azért lényeges, mert tekintélyes ember létére kerül nagyon méltatlan, megalázó helyzetbe.

Egy nagyon békés, hátországi kis falu ez a Mátraszentanna, ahol kertes családi házban laknak.

Amikor megjön a vonat, két őrnagy érkezik egyszerre. Egy fess, fiatal és Varró. Minden családnál van kinn a fronton egy fiú, mindenki izgul a faluban az őrnagy miatt. Aki távolsági busszal jön, és összecserélik a másik őrnaggyal. Tót a fiatalnak mutatkozik be, üldözik a csokor virággal. A fiatal őrnagy nem is ide akart jönni, visszaszalad a buszra.

Az igazi őrnagy nem fess ember, sőt, Tótnál sokkal alacsonyabb. Labilis idegrendszerű, érzékeny a szagokra. Teljesen tönkretették az idegeit a háború, a lövések, az életveszély. Megfáradt idegei nem tudnak már alkalmazkodni a normális élethez. Ugyanakkor nagyszerűen manipulál.

A család maximálisan igyekszik az őrnagy minden kívánságát teljesíteni. A ház asszonya, Marika és lánya, Ágika az első pillanattól fogva áhítattal csüggnek az őrnagy szavain és lesik a gondolatait is.

A ház ura, Tót Lajos tűzoltóparancsnok azonban nem kedveli a vendéget, ugyanakkor mindent megtesz, hiszen a fia biztonságáról van szó.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!