Örkény István: Egyperces novellák (elemzés)
A groteszk látásmód
Realista novellákról van szó, de a világuk, a látásmódjuk groteszk. A groteszk lényegét az író úgy érzékelteti, hogy megkéri az olvasót, álljon terpeszállásba, hajoljon mélyen előre és nézzen hátra a két lába között, majd miután mindent megfigyelt, egyenesedjen ki.
A groteszk szemlélet pontosan olyan, mint amikor lehajolunk és tótágast áll a világ, tehát az a lényege, hogy kibillentsen bennünket a megszokott, hétköznapi gondolkodásmódunkból.
A groteszk minőség már a kezdetektől jelen van a művészetben, de csak a romantika idején vált meghatározóvá. Pl. az orosz irodalomban Csehov, Gogol sikeresen alkalmazták.
A 20. század pedig még jobban vonzódott a groteszkhez, Örkény szerint azért, mert így adott választ a 19. századra és az azt megelőző időkre. A 19. század ipari fellendülése miatt túlságosan megnőtt az emberek önbizalma, ezért a 20. század rettenetes eseményekkel (világháborúkkal, munkatáborokkal, gyilkos ideológiákkal) törte le azt.
A groteszk lényegében egy esztétikai minőség, amely úgy jön létre, hogy a művész szélsőségesen össze nem illő elemeket társít egymással. A bizarr, nevetséges, olykor hátborzongató hatás miatt a groteszket a komikum egyik fajtájának is tartják.
Nálunk Örkény előtt ez a minőség csak Karinthy Frigyesnél volt érzékelhető, de Karinthy groteszkje színesebb, beszédesebb, Örkényé csupaszabb, kevesebb szóval, kevesebb eszközzel éri el a világ ilyen fejre állított, kifacsart, torztükörben való abszurd bemutatását.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a műben kifacsart szituációk, irreális helyzetek vannak, és Örkény ezeket a képtelenségeket magától értetődőnek mutatja be, tárgyilagos hangnemben. Ettől válik a szöveg abszurddá.
Az abszurd a groteszk közeli rokona, az 1950-es években jelent meg mint stílusirányzat. Akárcsak más modernista áramlatok, megtagadja a cselekménybonyolítás és jellemábrázolás hagyományos formáit.
Az abszurd művekben a szereplők karaktere egybemosódik, jellegzetes lelkiállapotuk a félelem és a szorongás, a cselekményben pedig nincsenek ok-okozati összefüggések. A párbeszédekben gyakoriak a képtelenségek vagy logikai hibák, a nyelvezet tele van közhelyekkel.
Bár az abszurd és a groteszk többnyire kölcsönösen áthatják egymást, Örkény egypercesei elsősorban groteszkek, amelyek a világ ellentmondásait érzékeltetik, kimondják a kimondhatatlant. Ez valahol reményt adó dolog.
A jegyzetnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Örkény István: Egyperces novellák (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>