Motívumok: a mű középpontjában a rézveres szíj motívuma áll, amely mindhárom részben megjelenik, és mindhárom részben a gyilkosság jelölője (ürügy, az azonosítás feltétele, bizonyíték).

Önmagában a szíj az ütés, ostorozás, megvesszőzés asszociációit felkeltő eszköz. Szerepe a műben kabalisztikus (= a babonás hitvilághoz tartozó, titokzatos, rejtélyes). A népi hit szerint az ilyen tárgy maga a lélek, így nem adható el és nem vehető meg, óv vagy ront, kísért, leleplez, átkoz. Ennek köszönhető a veres juhász hirtelen beismerése a zárlatban.

Ugyanakkor a szíj többszörös jelkép.

Az 1. részben:

• Bodri juhász lelki gazdagságának szimbóluma (ő maga készítette, ami mutatja művészi hajlamát, a szépség iránti fogékonyságát)
• a gyilkosság ürügye (emiatt kötnek bele Bodri juhászba, de a két gyilkos nem a szíjra vágyik valójában, hanem a Bodri juhász nyájára)

 

A 2. részben:

• a veres juhász lelkifurdalásának szimbóluma (ő maga tereli a szót a szíjra, nem az asszony kérdez rá)
• a bűntény bizonyítéka (mert a Bodri juhász nyakára tekerve kerül elő)

 

A 3. részben:

• a leleplezés eszköze (a kilincsre akasztott szíj látványa töri meg a veres juhász konok tagadását)
• az igazság diadalának jelképe

 

További jelképek:

1. Színek. – A férjét és gyermekét kereső asszony színei: fekete haj, fehér ruha. A veres juhász színe a vörös (amely feltehetőleg hajszín, és amelyről asszociálhatunk Arany Vörös Rébék c. művére). A szíj rézzel van kiverve, amely szintén lehet vörös, pirosas színű.

• fekete: előreutal a gyászra (a fekete asszony a fekete ruhában balladai figurává nő)
• fehér: hűség és tisztaság jelképe
• vörös: a vér, a tűz, a halál, a pokol, az ördög színe

2. Puszta. – A civilizációtól érintetlen, ősi hagyomány jelképe, de az elmaradottság és az erőszak jelképe is.
3. Vándorlás. – A családi összetartozás jelképe, mitikus méreteket öltő, népmesei motívum. A nyughatatlan lélekként bolyongó asszony, aki halott szeretteit emberfeletti kitartással keresi a pusztában, a népmesei „kereső hős” szerepébe kerül, és a halált is legyőző hűséget, az örök összetartozást jelképezi.
4. A „barbárok” szó. – 2-szer fordul elő a szövegben, de mindkét alkalommal hangsúlyos helyen: ez a szó a cím és a mű utolsó szava is.

Egyrészt a gyilkosság jelképe, vagy inkább minősítése. Minden gyilkos barbár, de a műben levő gyilkosság különösen kegyetlen. Másrészt a veres juhász egész fajtájára vonatkozik, tehát a „barbárok” szó jelentése kiterjed úgy általában a pusztán élőkre, a pásztorokra. És ebbe a körbe a Bodri juhász is beletartozik.

A vizsgálóbíró megnyilvánulása a mű végén értékítélet és végkövetkeztetés is, amely visszautal a címre, összekapcsolja a széttartó elemeket (a gyilkosokra és az áldozatokra is vonatkozik) és körkörösen lezárttá teszi az elbeszélést.

Esztétikai minőség: tragikum.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!