Cselekményvezetés: lineáris, de szaggatott. Az események elbeszélése időrendben történik, mégis több tényező megbontja a folyamatosságot, pl. az, hogy az 1. és 3. rész rövid időt fog át, míg a 2. rész egy teljes évet. Az 1. és a 2. rész között is eltelik 10 nap, tehát van a történetmesélésben egy időbeli megszakítás.

Hangulat: az 1. rész tele van fojtott feszültséggel, a 2. rész megrendítő és fölemelő, a 3. rész ismét drámai feszültséget hordoz.

Előadásmód: az elbeszélő a háttérben marad, szólama erősen visszafogott, tárgyszerű. Valójában alig van írói közlés, a leírások csak a legszükségesebbekre szorítkoznak. A részletezés, leírás, bemutatás elmarad, lényegében a szereplők beszédéből és egy-két természeti leírásból bontakozik ki a novella.

Elbeszélői nézőpont: az elbeszélő külső nézőpontból szólal meg. Nem éli bele magát a szereplők lelkivilágába, kívülről láttatja őket (ritka a szabad függő beszéd használata is: csak pár mondatra korlátozódik), nem magyarázza, nem értelmezi az eseményeket, csak a puszta tényeket közli.

Kifejezőeszközök:

Feszültséget fenntartó és fokozó eszközök:

• utalásokkal telített, rövid, hiányos mondatokból álló, szinte egyszavas dialógusok és jelentőségteljes elhallgatások, csöndek
• szaggatottság az időkezelésben – balladaszerűség
• a leíró részek és az egyes jelenetek atmoszférája
• tempóváltás – mindhárom rész lassú tempóban indul, majd hosszas késleltetés után következik be a drámai történés, amely felgyorsítja a tempót. Az egyes részek zárlata nem oldja fel a feszültséget, így egyre nagyobb feszültségi szintről indulnak újra a tempóváltások.

 

A ballada műfajához közelítő eszközök:

• sűrítés
• tömörség
• szaggatottság
• nyelvi intenzitás
• kihagyás (nagy egységek maradnak ki, ezért a novella igényli a fantáziánk használatát)

 

A népmese műfajához közelíti a novellát:

• népmesei stílusfordulatok („Haza se nézett, csak elment, addig ment, addig ment, míg a puszta el nem nyelte. Addig ment, addig ment, míg el nem érte a Dunát. Azon is átalment, ladikos embert lelt, az áttette. És ment.”)
• mindhárom részben a népmesékhez hasonlóan a hiány billenti ki az alaphelyzetet (1.rész: nyáj, 2. rész: férj-gyermek, 3. rész: igazság hiánya)

 

A dráma műnemhez közelíti a novellát:

• jelenetezés
• párbeszéd kiemelt szerepe (pl. a 3. rész csupa drámai párbeszédből áll)

 

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!