Üzenet: Goethe műve azt fejezi ki, hogy az emberséges, humánus életeszmény csak a démoni, értelemellenes világgal vívott hosszas küzdelem árán valósítható meg.

Fogadtatás: a Faust már a maga korában élénk reakciót váltott ki, a német és az európai irodalmi életben egyaránt felfigyeltek rá.

Utóélet: a Faust keletkezése óta a modern európai kultúra egyik alapművének számít. A témának Goethe nyomán számos más feldolgozása született, pl. Heine ironikus felfogású balettet írt belőle (1848), de hatott Nietzsche és Kierkegaard filozófiai gondolkodására is.

Hatása a későbbi irodalomra: motivikus-szimbolikus átvételt számos műben találhatunk.

Paul Valéry: Mon Faust (1946)
Thomas Mann: Doktor Faustus (1947)
Dosztojevszkij: Karamazov testvérek (1890)
Bulgakov: A Mester és Margarita (1940)

Hatása a zenében:

Charles Gounod Faust-operája (1859)
Wagner Faust-nyitánya (1840)
Liszt Ferenc Faust-szimfóniája (1854)
Ferruccio Busoni operája (1925)

Hatása a filmművészetben:

Szabó István: Mephisto (Oscar-díjas filmalkotás, 1980)

A fenti feldolgozásokon túl is számos mű idézi meg közvetve vagy közvetlenül Goethe Faustját, számos műben találhatunk rá utalást. Ez azt jelzi, hogy a Faust máig érvényes vagy újragondolható kérdéseket vetett fel a modern európai ember létértelmezésével kapcsolatban.