James Joyce: Ulysses (elemzés)
Szereplők, jellemek: a modern nagyvárosi élet jellegzetes egyéniségei.
Stephen Dedalus: a regény I. részének (1-3. epizód) központi alakja. Neve a görög mitológiai hős, Daidalosz nevére emlékeztet (vágyképzetei is kapcsolatba hozhatók a Daidalosz-mítosszal). Stephen egy felszárnyalni, korlátokat átrepülni vágyó ifjú művész és tudósjelölt, aki labirintusszerű művet teremt.
Az Ifjúkori önarcképben is szereplő Stephen karaktere részben önéletrajzi elemekből épül fel. Jellegzetesen intellektuális embertípus, az élettől elidegenedett tudatvilágú, apahiánnyal küzdő 22 éves művész, aki csupán a maga műveltségével és szubjektív élményeivel játszadozik.
Ateista és szabadgondolkodó, aki büszke akar lenni arra, hogy szabad ember (nem szolgálja se az egyházat, se a brit világbirodalmat). Túlzásokba is esik emiatt, pl. megtagadta haldokló édesanyja kérését, aki utolsó leheletével könyörgött, hogy imádkozzon érte. Stephen nem akart imádkozni. Egyetemi társai szerint nagyképű és szívtelen, aki egy ilyen kérést megtagad.
A világtörténelemről Stephen azt gondolja, olyan, mint egy rossz álom, egy lidércnyomás. Nem hisz Mr. Deasy, az iskolaigazgató vélekedésében, aki szerint a világtörténelem egyetlen végcél felé halad, Isten megnyilatkozásához. Mr. Deasy szerint a Dedalus-félék nem valók tanárnak, a fiatalember ebben egyetért vele: ő inkább tanuló.
Stephen nem tudja, honnan jött és hová tart. Tékozló fiúnak érzi magát, aki előtt örökre bezárult az apai ház, ahonnan azért bitangolt el, mert Párizs kellett neki és a természettudományos stúdiumok. Hónapok múltán haldokló anyjához jött vissza. Anyja meghalt, azóta is megállíthatatlanul rémálmai vannak, minden éjjel.
Leopold Bloom: a regény II. részének központi alakja, aki Dublinban él az Eccles Street 7. szám alatt.
Bloom üzletkötő, hirdetésgyűjtő ügynök. Reggel nyolckor indul útnak Dublinban és egészen hajnali kettőig kalandozik. Postahivatalba, templomba, közfürdőbe, temetésre, vendéglőbe, könyvtárba, a tengerpartra és bordélyházba visz az útja. Sétája során találkozik az ifjú Stephen Dedalusszal, aki az apját keresi, este pedig hazatér meleg otthonába feleségéhez, aki félálomban fantáziál életéről.
Bloom sokat töpreng az életén, sorsán. Volt boldogabb is. Felesége, Molly rég elhidegült tőle, de nem volt mindig hűtlen. Annak ellenére, hogy elhidegültek egymástól, Bloom mindent megtesz Mollyért: ágyba viszi a reggelijét, selyemharisnyát vesz neki, gondol rá napközben (hogy ma éppen melyik dalt fogja énekelni), és vágyik a testi érintkezésre is.
Bloom elsősorban az emberi test igényeivel törődik, érzéki típus, melegségre, emberi közelségre, „telivér” életre vágyik. Minden érzéki benyomás erősen hat rá, az illatok, a formás női idomok látványa, stb. Élvezi a fürdőt, szereti jól érezni magát a bőrében, szeret gyönyörködni saját esendő testében.
Nem fennkölt lélek, nincsenek szárnyaló gondolatai, de jó ember, aki ha tud, segít másokon (pl. átvezet az úttesten egy fehér bottal járó vak fiút). Egyébiránt gyakorlatias, a természettudományok iránt érdeklődő, félművelt dilettáns, ugyanakkor okoskodó kispolgár.
A magyar olvasó számára a legmeglepőbb az, hogy Bloom úr szombathelyi származású, magyar zsidó családban született. Nagyapjának még Virág volt a családneve, Írországban az angol nyelvi környezetben ez a név angolosodott Bloomra.
Dublin magát a világot jelképezi, ahol Bloom a folyton elbukó, de szebb jövőről álmodozó, bolyongó magányos hős.
Molly Tweedy: Bloom kikapós felesége, aki egyszerre Kalüpszó és Pénelopé alakját is megidézi férje számára. A saját érdekeibe zárt ember ösztöne, titkos vágya ölt testet benne. Foglalkozását tekintve énekesnő. Valaha Rossini Stabat materjét is énekelte, amikor még jó formában volt.
Jól táplált, telt idomú, gömbölyded, ma is vonzó asszony, aki reggel szundikál, amíg férje reggelit készít, s amikor felébred, férje az ágyba hozza neki a reggelit. A férfi a konyhában reggelizik, a nő az ágyban, és közben elolvassa a leveleit. Fehérneműi, párnái kétes tisztaságúak.
Van egy bakfis lányuk is, Milly, és volt egy kisfiuk, Rudy, akit nem lehetett életben tartani. Már 11 éve, hogy Rudy meghalt, azóta férj és feleség elhidegült egymástól, réges-rég nincs köztük se érzelmi melegség, se érzékiség, mert Molly elzárkózik a férjétől.
Molly nem túlzottan művelt, élveteg, felszínes, sznob, hiú, önző, férjét kordában tartó, szeretőit gyakran váltogató nő, érdektelen jellem.
Mr. Deasy: iskolaigazgató, a 2. epizódban tűnik fel. Irodájának falán „elhunyt lovak képei” sorakoznak berámázva. Idősebb férfi lévén atyainak szánt, esetenként kioktató hangon beszél Stephennel.
Párhuzamok az Ulysses alakjai és az Odüsszeia alakjai között:
Leopold Bloom – Odüsszeusz
Stephen Dedalus – Télemakhosz
Molly Tweedy (Mrs. Bloom) – Pénelopé, Kalüpszó
Mr. Deasy – Nesztór
Gertsy McDowell – Nauszikaá
Bella Cohen – Kirké
A homéroszi hősöket Joyce kisszerű, torz alakmásokká gyúrja át (pl. az eszes Odüsszeusznak a félművelt Bloom felel meg).
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 8. oldalra!
Hozzászólások
James Joyce: Ulysses (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>