Homérosz: Odüsszeia (elemzés)
Homérosz Odüsszeia című műve a Kr. e. 8. század végén keletkezett. Egyike annak a két eposznak, amellyel az európai irodalom kezdetét veszi (a másik az Iliász). A hagyomány szerint Homérosz idősebb korában alkotta.
A szerző. Homéroszról nem sokat tudunk, a fennmaradt adatok nem megbízhatóak. Hét életrajza is ismert, de mind anekdotákra és kitalációkra épül. Többé-kevésbé elfogadott feltevés, hogy az i.e. 8. század második felében élt és alkotott. Írásainak nyelvhasználatából arra lehet következtetni, hogy a kis-ázsiai partvidékhez kötődött.
A hellenizmus korában 7 város versengett azért, hogy Homérosz születési helyeként fogadják el (Szmirna, Rhodosz, Kolophón, Szalamisz, Khion, Argosz, Athén, Kürné, Pülosz, Ithaka). A római császárkorban vak énekmondóként tartották számon.
A művek fogadtatása. Homérosz művei már az ókorban nagy megbecsülésnek örvendtek. A görög és római szerzők is tisztelettel említik (Hérodotosz, Pindarosz, Platón és Arisztotelész stb.).
Később is klasszikusnak számító remekműveknek tartották a két eposzt, századokon át utolérhetetlennek és mintaképnek tekintették. Ez ma is igaz, bár ma már egyre kevesebben olvassák.
Homérosz műveit elsőként az i.e. 4-3. században értelmezték az alexandriai tudósok. Ők osztották énekekre az eposzokat. Szövegkritikai munkát is végeztek, megvizsgálták a betoldásokat, stb. Ők kérdőjelezték meg, hogy a Homérosznak tulajdonított más szövegek valóban az ő művei (csak az eposzokat tekintették homéroszi szövegeknek).
A homéroszi kérdés. Az alexandriai tudósok feltételezéseire a modern korban többféle modern elméletet építettek, melyek mind megkérdőjelezik Homérosz munkásságának valamelyik aspektusát, vagy magának a szerzőnek a létezését.
- Homérosz nem is volt létező személy.
- létező személy volt, de nem írta mindkét eposzt ő (ezt a két műben ábrázolt eltérő értékrendre alapozták, mely legalább egy emberöltőnyi időkülönbségre vall a két mű között).
- nem önálló alkotás, hanem szájhagyomány útján terjedő népi hősénekek lejegyzése.
Az Odüsszeia műfaja, eposzi kellékek
Műfaj: eposz (hősének). Verses formájú epikus mű, amely magasztos témát dolgoz fel, hősei rendkívüli képességekkel rendelkeznek és az egész közösség számára sorsfordító tettet hajtanak végre. Természetfeletti erők (istenek) is támogatják őket.
Az eposz az ókori Keletről származó műfaj, a sumer és akkád irodalom is ismerte. Valószínűleg föníciai közvetítéssel jutott el Hellászba. A görögök átalakították, tökéletesítették a műfajt saját gondolkodásmódjuknak, kultúrájuknak megfelelően.
Az eposzok eredetileg szájhagyomány útján terjedtek, ezért a szóbeliség számos jellemzőjét megőrizte a műfaj (eposzi kellékek). Homérosz eposzai is szájhagyományra épültek, ezt bizonyítják a szembetűnő formai jellegzetességek.
A szóbeli epika nemzedékről nemzedékre hagyományozódott. A hősi énekeket hivatásos énekmondók, költők vagy vándorénekesek (görögül rhapszodoszok vagy aoidoszok) adták elő közösségi eseményeken, királyi udvarokban, lakomákon.
Az énekmondónak nagyon felkészültnek kellett lennie. Alaposan ismernie kellett a történetet, magabiztosan használni az eposzi formakincset, és jártasnak lenni a variációs és ismétlődésen alapuló technikákban (melyek könnyítették a szöveg előadását, és megjegyezhetőbbé is tették a szöveget). Fontos volt a rögtönzés képessége is. A szöveg elsajátítása és előadása hosszú tanulási folyamatot igényelt.
Az írásbeli epika kialakulásának idejére azok a sajátosságok, amelyek eredetileg a szóbeli előadást segítették elő, a műfaj elválaszthatatlan kellékeivé, szabályokká váltak.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Homérosz: Odüsszeia (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>