Homérosz: Iliász (elemzés)
Homérosz Iliász című műve az i. e. 8. században keletkezett. Egyike annak a két eposznak, amellyel az európai irodalom kezdetét veszi (a másik az Odüsszeia). A két eposz közül az Iliász a korábbi, a legenda szerint Homérosz ifjúkorában alkotta.
A szerző. Homéroszról nem sokat tudunk, a fennmaradt adatok nem megbízhatóak. Hét életrajza is ismert, de mind anekdotákra és kitalációkra épül. Többé-kevésbé elfogadott feltevés, hogy az i.e. 8. század második felében élt és alkotott. Írásainak nyelvhasználatából arra lehet következtetni, hogy a kis-ázsiai partvidékhez kötődött.
A hellenizmus korában 7 város versengett azért, hogy Homérosz születési helyeként fogadják el (Szmirna, Rhodosz, Kolophón, Szalamisz, Khion, Argosz, Athén, Kürné, Pülosz, Ithaka). A római császárkorban vak énekmondóként tartották számon.
A művek fogadtatása. Homérosz népszerű volt nyelve és az általa közvetített értékek miatt, melyek nagy szerepet kaptak az ifjak nevelésében. Művei már az ókorban nagy megbecsülésnek örvendtek. A görög és római szerzők is tisztelettel említik (Hérodotosz, Pindarosz, Platón és Arisztotelész stb.).
Később is klasszikusnak számító remekműveknek tartották a két eposzt, századokon át utolérhetetlennek és mintaképnek tekintették. Ez ma is igaz, bár ma már egyre kevesebben olvassák.
Homérosz műveit elsőként az i.e. 4-3. században értelmezték az alexandriai tudósok. Ők osztották énekekre a két eposzt. Szövegkritikai munkát is végeztek, megvizsgálták a betoldásokat, stb. Ők kérdőjelezték meg, hogy a Homérosznak tulajdonított más szövegek valóban az ő művei (csak az eposzokat tekintették homéroszi szövegeknek).
A homéroszi kérdés. Az alexandriai tudósok feltételezéseire a modern korban többféle modern elméletet építettek, melyek mind megkérdőjelezik Homérosz munkásságának valamelyik aspektusát, vagy magának a szerzőnek a létezését. Több, megválaszolhatatlan kérdés is létezik Homérosszal kapcsolatban:
- élt-e, és ha igen, akkor Homérosz-e az alkotó igazi neve? (a szó dalnokot, énekmondót jelent)
- lehetséges, hogy nem egy, hanem két Homérosz volt? Vajon tényleg egyetlen szerző alkotta az Iliász és az Odüsszeia című eposzokat, amelyeket Homérosznak tulajdonítunk? (az Iliász a régebbi, az arisztokrácia korát jeleníti meg, míg az Odüsszeia a poliszok korát mutatja be, ennek következtében eltér a művek embereszménye és világnézete, de tökéletesen egyezik a verstanuk, és mindkettő a trójai mondakörből meríti témáját)
- önálló alkotás-e a két eposz, vagy szájhagyomány útján terjedő népi hősénekek összeszerkesztése?
Az Iliász címe, témája, nyelve, verselése
Cím: a trójai mondakörre utal. Trója görög neve ugyanis Ilion. Az Iliász szó jelentése: „Ílionról (azaz Trójáról) szóló ének (azaz történet)”. Ám a címmel ellentétben a mű nem meséli el a trójai háború teljes történetét.
A trójai mondakört számos más szerző is feldolgozta, nemcsak Homérosz. Egy szerteágazó, egymásba indázó és gyakran ellentmondásos, bonyolult eseménysort tartalmaz, az Iliász ebből csak egyetlen történetet mesél el.
Téma: Akhilleusz haragja (oka és következményei) és a harag enyhülése, feloldódása. Ez a trójai mondakörnek egy epizódja csupán, mely még csak nem is sorsdöntő jelentőségű a várostrom szempontjából. Ugyanakkor a leírt epizód eposzformáló eseménnyé lép elő, méghozzá azért, mert Akhilleusz haragja a görög sereget már-már végveszélybe sodorta.
Homérosz nem mondja el a teljes trójai mondakört: az Iliász cselekménye nem tartalmazza a háború kiváltó okát, Trója ostromának első 9 évét, se a görögök győzelmét, Trója bevételét. Ugyanakkor Homérosz utalásokkal felvillantja az előzményeket és sejteti a jövőt is.
A szerkesztésnek ezt a módszerét Horatius nagyra értékelte Ars poetica című művében. Szerinte erény, hogy a történet nem „Léda tojásaitól” indul (ma úgy mondanánk: Ádámtól és Évától), azaz a kezdetektől.
Nyelv: irodalmi műnyelv (két nyelvjárás, az ión és az aiol keveredik benne). A görög kultúrában sok társadalom állt össze, így nyelvi sokféleség jellemezte a hellén világot, sok nyelvjárással. Homérosz létrehozott egy művi, mesterséges nyelvet, amit senki nem beszélt, de mindenki értett. Ez a nyelvjárásokból összegyúrt nyelv amolyan egységesítő szerepet játszott.
Verselés: időmértékes, a mű 15700 hexameterből áll.
Főhős: nem a görög sereg fővezére, Agamemnón a mű központi alakja, hanem az egyik harcos, Akhilleusz, aki nemcsak híres hőse a görögöknek, de félisten is (anyja Thétisz istennő, aki az örök élet vizébe merítette csecsemő fiát a sarkánál fogva, így Akhilleusz egész teste sérthetetlen, csak a sarkán sebezhető).
Helyszín: Trója, mely a tengerszorosok közelében, Kis-Ázsia észak-nyugati csücskén épült ősrégi város.
Idő: a trójai háború tizedik évében járunk, tehát a vége felé. A háború 10 évéből 51-52 nap eseményeit emeli ki Homérosz, és kronologikus sorrendben meséli el őket. A cselekmény tehát lineárisan halad.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Nagyon könnyű volt így tanulni
Köszönöm