A Halotti beszéd és könyörgés mintája egy latin temetési prédikáció, ennek átdolgozása a mű. A Pray-kódex az eredeti latin szöveget és a magyar fordítást is tartalmazza.

A két rész – a prédikáció és az ima – fordítása eltérő jellegű. A beszéd átdolgozása szabad, lendületes, magyaros, a fordító nem másolja szolgaian a latin eredetit. A használt erőteljes nyelvi fordulatok nagy gyakorlatra vallanak, s jelzik, hogy nem ez volt az első kísérlet az egyházi szövegek átültetésére. Az eredetihez való görcsös ragaszkodásnak semmi nyoma.

A mondatszerkezetek egyszerűbbek az eredeti latin szöveg körmondatainál, és több ponton eltérés is található az eredetihez képest: a szerző kihagyásokkal, betoldásokkal élt. Egyes helyeken érett, esztétikailag szép nyelvi megoldásokat alkalmazott.

A könyörgés ezzel szemben jóval kötöttebb szöveg, amelyet szabályoz az egyházi szertartásrend (liturgia), ezért a fordító nem élhetett akkora szabadsággal, mint a beszéd készítésekor. Pontosan, szó szerint kellett fordítania.

Kifejezőeszközök: metafora, fokozás, figura etymologica (a szótő ismétlésén alapuló alakzat: „Halálnek haláláal holsz” = Halálnak halálával halsz), alliteráció („Menyi milosztben” = mennyi malaszttal, „Hadlavá holtát”), különleges jelzők

Retorikai elemek: megszólítás („Szerelmes brátim” = Szeretett barátaim), felszólítás (pl. „Vimágygyuk” = Imádjuk!), kérdés („Kik ozuk?” = Kik azok?), válasz („Miü vogymuk.” = Mi vagyunk.)

Mondatszerkezetek: A Halotti beszéd és könyörgés 190 szót tartalmaz. Vannak már benne:

• ragok és toldalékok, pl. „uruszág belé” (=országba), „jouben részet” (=jóban részt)
• már összetett mondatok is vannak benne, pl. rögtön az első mondat egy tárgyi alárendelés: „Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, pur es homou vogymuk.” (= Látjátok feleim szemetekkel, mik vagyunk: bizony, por és hamu vagyunk).
• múlt idő, többféle jelölése, formája megtalálható (ami bizonytalanságot jelöl), pl. „odutta volá” (=adta vala), „tilutoá” (=tiltotta), „mundoá” (=mondta).

További szerkezetek:

Célhatározó: „Vimágygyuk uromk isten kegyilmét ez lélekért…”

Mellérendelés: „es odutta volá neki paradicsumut hazoá”

Ellentétes mellérendelés: „Hadlavá holtát teremtevé istentűl, gye feledevé…”

A Halotti beszéd és könyörgés összesen 32 sorból áll, amely két nagy szerkezeti egységre bomlik (a szöveg nagyobbik fele a beszéd, az utolsó 6 sor pedig a könyörgés).

Az 1. egység (1-26. sor) a beszéd, amely valószínűleg azután hangzott el, hogy a koporsót leeresztették a sírba és meghintették szenteltvízzel. Ez a rész egy szabad átdolgozás.

Első sora T/2. személyű megszólítás és T/1. személyű kérdés is egyben. A beszélő (pap) megrendítően, hatásosan idézi fel a halál komorságát, amely közös sorsa minden embernek.

A bűn végzetes voltát azzal igazolja, hogy feleleveníti a paradicsombeli tilalmakat, tehát a beszédet a bibliai teremtéstörténettel és az első emberpár bűnbeesésével indítja, akik megbűnhődtek tettük miatt (összefoglalásszerűen utal az elszenvedett büntetésre: „mend ű fojánek halálut evék” – az egész emberi faj számára megszerezte a halált Ádám).

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!