A Híd-avatás 1877. augusztus 2-án keletkezett. Ez a kései ballada az Őszikék-korszak termése, a Gyulai Páltól kapott „kapcsos könyv” egyik remekműve. Témája miatt egyedülálló Arany balladái között, hiszen sem nem történelmi, sem nem népies ballada, hanem ún. városi ballada: a … Tovább olvasom >>
A Zách Klára 1855-ben íródott Nagykőrösön. Aranynak azok közé a történelmi balladái közé tartozik, amelyekkel a haza ügyét akarta szolgálni: akárcsak a többi történelmi ballada, allegorikus jelentésű. Az Anjou-korból meríti témáját, de a költő a kortársaihoz szól vele, akiket szeretett … Tovább olvasom >>
A Tetemre hívás 1877. október 27-én íródott, s Arany legnépszerűbb, legtöbbet szavalt balladái közé tartozik. Az Őszikék korszakában keletkezett, amelynek verseit a költő a Gyulai Páltól kapott Kapcsos könyvbe jegyezte le. Az Őszikék-korszakban négy nagyobb ballada született: a Tetemre hívás, … Tovább olvasom >>
A walesi bárdok 1857 júniusa és 1861 között íródott, Arany nagykőrösi korszakában. Valószínűleg ez a költő leghíresebb, legismertebb balladája. A vers keletkezésének története gyakorlatilag nemzeti legendává lett. Az 1848-as szabadságharc leverése után Haynau rémuralma és a Bach-korszak nyomasztó légköre következett, … Tovább olvasom >>
A Szondi két apródja 1856-ban keletkezett Nagykőrösön, és már megjelenésekor felismerték kivételes jelentőségét. A drégelyi vár ostroma (1552) régi toposz volt a magyar irodalomban, már Tinódi Lantos Sebestyén is megénekelte (Budai Ali basa históriája), és megörökítette a „két énökös apród” … Tovább olvasom >>
Az V. László 1853-ban íródott Nagykőrösön. Történelmi balladáiban Arany a nemzeti megmaradás, helytállás és hűség problémáit fogalmazta meg. A szabadságharc bukása után erről a témáról nem lehetett nyilvánosan beszélni, de a ballada alkalmas műfaj volt arra, hogy a költő áttételesen … Tovább olvasom >>
Az Ágnes asszony 1853-ban keletkezett, a nagykőrösi időszakban. Arany János 1851-től Nagykőrösön dolgozott tanárként, balladáit pedig 1853-tól kezdte írni. Szeretett volna olyasmiben elmélyülni, ami a lelkét, költői ambícióit kielégíti, amiben újra otthonra talál a sok megpróbáltatás után. Másrészt szerette volna … Tovább olvasom >>
A Családi kör 1851. április 10-én keletkezett. Arany János nehéz anyagi körülmények közt élt kis családjával Nagyszalontán, amikor ezt a verset írta. Fájdalmas, letört hangulatban volt, hiszen az elbukott szabadságharc emléke, Petőfi elvesztése valamint személyes problémái mind-mind nyomták a szívét. … Tovább olvasom >>
Az örök zsidó 1860-ban íródott: ez Arany Jánosnak az a nagy műve, amellyel lezárta az 1850-es évek keserves időszakát (a nagykőrösi korszak záródarabja). A vers fő motívuma (a címbeli zsidó, akinek örökké vándorolnia kell) két mondából táplálkozik. A bolygó zsidó … Tovább olvasom >>
A Visszatekintés 1852 októberében íródott Nagykőrösön, a szabadságharc bukása utáni kiábrándult hangulatban. Az egész közhangulatot keserűség és illúziótlanság uralta akkoriban, de Arany János egyébként is hajlamos volt a melankóliára, az elégikus hangulatra, a „borongásra”. Ezt a verset se nagyon lehet … Tovább olvasom >>