Bibliai történetek (elemzés) – Újszövetség
Értelmezés: Az utolsó vacsora, Jézus elfogatása, pere és megfeszítése megváltói küldetésének beteljesedését beszéli el.
Az utolsó vacsora történetében fontos szerepe van Jézus jövendöléseinek. Előre látja saját sorsát és tanítványai magatartását. Az Emberfia (így nevezi magát) tisztán látja, hogy hamarosan elárulják és megtagadják. De azt is bejelenti tanítványainak, hogy az áruló meg fog bűnhődni, ő maga pedig fel fog támadni.
A Gecsemáné-kertben való háromszori imádkozás szépen kifejezi, hogy Jézusnak nagyon is emberi félelmei voltak. Szorongása és saját személyes sorsa felett érzett szomorúsága miatt már tanítványaitól is félrevonul, és magában maradva csak Istennel beszél, akit Atyának szólít.
Lelkierejét bizonyítja, hogy elszántsága a félelménél is erősebb: készen áll rá, hogy betöltse sorsát, s kínhalálával megváltást hozzon az embereknek. Ugyanakkor ez egy nagy, nehéz feladat a számára, hiszen rettenetes szenvedés vár rá, amelytől ugyanúgy borzad, mint bárki más („a lélek ugyan kész, de a test erőtlen”).
Az álmok meghatározó szerepet játszanak az evangélium kezdetén és végén is. Pilátus, Júdea tartományának pogány helytartója szintén pogány feleségének álma következtében nem akarja Jézus halálát, ezért elhatárolódik a zsidó nép kívánságától. Ezt egy jelképes cselekedettel teszi: megmossa a kezét vízzel. (Innen ered a „mosom kezeimet” szólásunk.)
Pilátus alakja szinte az egész európai művelődéstörténetet végigkíséri és a mai napig sok-sok irodalmi alkotásban szerepel. Neve és személye, valamint a kézmosás jelenete a felelősség alól való kibújás és a megalkuvás örök jelképe lett.
Pilátus ugyanis bűnt követett el azzal, hogy meghajolt a tömeghisztéria előtt és jobb meggyőződése ellenére engedett kivégezni egy ártatlan embert. Ez megalkuvás. Ráadásul a felelősséget nem akarta vállalni a halálos ítéletért, amelyhez pedig az ő hozzájárulása is kellett. Ez hárítás: a felelősség másra tolása. A főpapok és a vének által feltüzelt zsidó nép vállalja a felelősséget, így megtörténik a kivégzés.
Az evangéliumok talán legfontosabb része a passió (= szenvedés, latin szó): Jézus szenvedéstörténete, azaz a kivégzőhelyig, a Golgotáig vezető, kínnal és megaláztatással teli útja és kereszthalála.
Ez az eseménysor (Jézus elítélése, megostorozása, a gúnyból ráadott töviskoszorú, a kereszt cipelése) lényegében Jézusnak az emberiségért hozott áldozata, minthogy az emberek megváltásáért, bűneik bocsánatáért vállalta fel a legszörnyűbb kínokat.
Jézust mindenki kigúnyolja és megalázza: a helytartó katonái, a zsidó nép, még a vele együtt megfeszített rablók is. Nem derül ki, Jézus hogyan reagált a bántalmakra és a megszégyenítésre. Nem szól kínzóihoz egy szót sem. Ez a hallgatás méltóságot ad a szenvedőnek.
Egyszer szólal csak meg Jézus, akkor is Atyjához, az Istenhez fordul: „Éli, éli, lamá sabaktáni” (héber: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet”).
Jézus természetfeletti ereje, isteni mivolta most is megmutatkozik. Akárcsak születését, halálát is kísérik csodás jelek: mindent elborító sötétség, földrengés, az ószövetségi igazak (szentek) feltámadása és kijövetele sírjaikból. Ezek a csodás események hirdetik az egyetemes feltámadást és Isten új világának kezdetét, azaz a megváltás beteljesedését.
A jelenlévők közül egyedül a pogány százados és pogány katonái fogják fel, hogy ki volt Jézus.
Motívumok:
- kenyér és bor (utolsó vacsora) – Jézus teste és vére: a szimbólum a keresztény szertartás áldozatbemutatásában folytatódik
- Pilátus feleségének álma – előrejelzi a következményeket (Jézus ártatlanul kiontott vére)
- kézmosás mint szimbólum – az ártatlanság kinyilvánítása
- az uralkodói jelvények a gúny jelképeivé válnak: bíbor köpeny (palást), töviskorona (királyi korona), nádszál (jogar), és a tiszteletadás gesztusa (térdhajtás) is a gúny eszközévé válik – a jelenet ellentétes tartalommal ismétli a napkeleti bölcsek hódolatát
- Jézus megnevezései („a zsidók királya”, „Isten Fia”) is gúny tárgyává válnak – a csúfolódók hangosságukkal lealacsonyodnak, Jézusnak a hallgatás méltóságot ad
A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Bibliai történetek (elemzés) – Újszövetség — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>