Bibliai történetek (elemzés) – Ószövetség, Mózes könyvei
Mózes második könyve (Exodus). Mózes első könyvében Isten szövetséget köt, hogy a teremtést az emberi történelemben kiteljesítse. Először Ádámmal, Noéval, majd kiválasztott népének ősatyáival, Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal köt szövetséget. Ez eddig öt szövetség. Izráel története a hatodik, Mózessel kötött szövetséggel kezdődik.
A hetedik szövetség pedig maga a Törvény, amelyet Izráel népe az egyiptomi szolgaságból való szabadulás után, a pusztai vándorlás során kap Istentől a Sinai-hegyen (más helyen Hóreb hegy). Többek közt ezt a történetet beszéli el Mózes második könyve, amely az Egyiptomból való kijövetel miatt az Exodus (= „kivonulás”, „kijövetel”) címet kapta.
Mózes születésekor a zsidók rabszolgák voltak Egyiptomban, és a fáraó aggódott, hogy fellázadnak ellene, ezért megöletett minden újszülött fiúgyermeket. Mózest édesanyja egy kosárba tette (innen ered a mózeskosár szavunk), és elrejtette a Nílus partján, ahol a fáraó lánya találta meg, aki hazavitte és felnevelte a gyermeket.
Mózesnek később mégis el kellett menekülnie, mert haragjában megölt egy egyiptomi munkafelügyelőt, aki a zsidókat sanyargatta. Amikor a sivatagban bujdosott, egy égő, de el nem hamvadó csipkebokorból szólt hozzá Isten, és megbízta, hogy vezesse ki a zsidó népet Egyiptomból.
A törvényadás a kivonulás utáni harmadik hónapban történik. A pusztában vándorló zsidó nép a Sinai-hegy lábánál ver tábort. Itt keresi fel Mózes Istent, akitől parancsokat kap a szövetségkötés előkészületeihez. E törvénykezési aktusnak csak a kiválasztott, azaz Mózes lehet a részese. Ugyanakkor a letáborozó nép tisztálkodással és a megszentelés rítusával készülődik három napon át.
Isten természeti jelenségek formájában nyilatkozik meg az embernek a Sinai-hegyen: mennydörgés, villámlás, sűrű felhő, tűz, füst és rengés (vulkánkitörést idéző képek), ezek társulnak a jelenlétet felvezető kürt hangjához. Közben maga Isten nem látható, csak beszéde által mutatja meg magát.
Tehát a hallható kinyilatkoztatás szavai kapnak hangsúlyt a látható isteni jelenlét helyett: „fölhívta az Úr Mózest”, „az Úr ezt mondta neki”, „mondta el Isten mindezeket az igéket”.
A tízparancsolatot is szóban közli Isten: kinyilatkoztatja Mózesnek, és csak ezt követően adja át a kőtáblára írt törvényeket (II. Móz 31,18).
Motívumok:
- puszta – a föld kietlensége, a megélhetési nehézségek, a megpróbáltatások, az otthontalanság, a bizonytalanság jelképe.
- hegy – az isteni jelenlét, a jövő ígérete és tájékozódási pont.
- tisztálkodás – metaforikusan a lelki megtisztulást is jelenti.
- 3 napig tartó készülődés (számszimbolika) – szimbolikus a 3-as szám: Ég és Föld, Isten és Ember egységét jelenti, a tökéletes rend jelképe, az isteni megnyilvánulás teljessége fejeződik ki benne.
A Biblia gyakran él a 3-as szám szimbolikájával: 3 napig tartott Ábrahám útja Izsákkal, 3 napot volt Jónás próféta a cethal gyomrában, 3 nap után (harmadnapon) támadt fel Krisztus az Újszövetségben.
A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Bibliai történetek (elemzés) – Ószövetség, Mózes könyvei — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>