A Biblia mint irodalmi mű (ismertető írás)
Az Ószövetség keletkezése, címe, szerkezete
Keletkezése: az Ószövetséget ősi zsidó írásokból állították össze. Ezek a könyvek kb. Kr. e. 1200-tól Kr. e. 200-ig jöttek létre. Az iratokat válogató és a szövegeket helyreállító zsidó hittudósok kb. az i.e. 1. században zárták le az Ószövetség könyveit, azaz ekkor alakult ki végleges formája, de bizonyos kiegészítő munkák még az i. sz. 1-2. században is folytak.
Kanonizációja: kétféle.
- Júdeai vagy palesztin kánon (héber nyelvű, szűkebb – Ezárás prófétáig): i.e. 1. század – i.sz. 1. század. A református Biblia ehhez a kánonhoz tért vissza, ezért tartalmaz kevesebb könyvet, mint a katolikus.
- Alexandriai kánon (görög nyelvű, bővebb): i.e. 3-2. század. A katolikus Biblia alapja.
Műfaj: változatos. Főleg krónikák, elbeszélések, himnuszok vannak benne. Mintegy foglalata az óhéber irodalomnak, ezer év irodalmát tartalmazza, keletkezési idejük és eredeti nyelvük tekintetében egymástól eltérő műveket. Lényegében mindaz, amit az ókori héber irodalomból ismerünk, az Ószövetségben maradt fenn.
Cím: az Ószövetség mint elnevezés Isten és a zsidók szövetségére utal. A szövetség köre: Isten kiválasztott népe, a zsidó nép (Izráel / Jákob népe).
Témája: az isteni kegyelem és üdvösség ígérete a zsidók ősatyjának, Ábrahámnak, és megerősítése leszármazottai, Jákob, Izsák, József és Mózes által.
Tartalma: az Ószövetség vallási és világi témájú műveket is tartalmaz, pl. történelmi témájú a Királyok könyve, tanítói, prófétai témájú mű Jónás könyve.
Újdonsága: a monoteizmus (egyistenhit).
Nyelve: nagyrészt klasszikus héber, de néhány mű arámi nyelven íródott.
Beszédmód: egyszerre költői (jelképes, szimbolikus) és retorikus (szónokias, kinyilatkoztatásszerű).
Szerkezete: a különböző felekezetek, a katolikusok, a protestánsok és a zsidók nem pontosan ugyanazokat a bibliai könyveket tekintik az Ószövetség részének, és a szövegek elhelyezkedésének sorrendjében is eltérések találhatók az egyes felekezetek Bibliájában.
A zsidó felosztás:
TaNaK: az Ószövetség zsidó neve, a részek kezdőbetűiből alkotva.
Részei:
- Tóra (= törvény, tan) – Mózes könyvei;
- Nebíim (Próféták gyűjteménye);
- Ketubim (Írások köre) – vegyes műfajú írások, pl. Zsoltárok könyve, Jób könyve, Énekek éneke)
A keresztény felosztás:
A katolikus Bibliában az Ószövetség részei:
I. rész: Történeti könyvek, pl. 1-5. könyv – Tóra (=törvény, tan). A Kr. e. 5. században keletkezett, A hagyomány Mózest tartja a szerzőnek, ezért Mózes könyveinek is nevezik. Ez az öt könyv összefüggő egységet alkot. Erkölcsi, vallási, társadalmi törvényeket tartalmaz. A világ teremtésétől a zsidó nép palesztinai honfoglalásáig mutatja be az eseményeket.
A Tóra legjelentősebb részei:
- a Teremtés könyve vagy Genesis (= „keletkezés” görög szóból) – a világ és az ember teremtését beszéli el.
- az első emberpár bűnbeesése (a kígyó és az alma története),
- Káin és Ábel (a testvérgyilkosság története),
- a vízözön (Noé bárkájának története),
- József története,
- a 10 parancsolat.
II. rész: Tanító könyvek – 18 könyvet tartalmaz, ezek „Szent iratok”. Történeti könyveknek is nevezik őket, mert a zsidó nép történetét foglalják össze a honfoglalástól kezdődően, de epizódokat is tartalmaznak.
Izrael történetének korszakai:
- bírák kora (Kr. e. 13-11. század), legismertebb része Salamon története
- királyság időszaka (Kr. e. 11-6. század), Izrael leghíresebb királyai: Dávid és Salamon
- babiloni fogság
A Szent iratok legismertebb részei:
- Sámson története,
- Dávid és Góliát története
- Zsoltárok könyve,
- Példabeszédek
- A Prédikátor könyve
- Énekek éneke.
III. rész: Prófétai könyvek – 16 könyvből áll, ez a Próféták könyve (a próféta Isten szavait magyarázza, hirdeti). Terjedelmük alapján szokás kategorizálni a prófétai könyveket. Megkülönböztetünk 4 nagyprófétát: Ézsaiás, Dániel, Jeremiás és Ezékiel, valamint 12 kisprófétát, mint pl. Zakariás, Habakuk, Jónás (cethal, Ninive története), stb.
A protestáns Bibliában az Ószövetség szinte ugyanazokat a szövegeket tartalmazza, mint a zsidó Biblia. A reformáció ugyanis az eredetihez akart visszatérni.
Míg a katolikus Bibliába néhány görög szöveget is felvettek, addig a protestáns Biblia csak a héber vagy arámi nyelven íródott szövegeket tartalmazza. A katolikus Biblia tehát bővebb, mint a protestáns. Szövegeit a Kr. u. 4. században ismerték el hitelesnek (Istentől sugalmazottnak) az ún. második kanonizáció során.
A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
A Biblia mint irodalmi mű (ismertető írás) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>