A Biblia mint irodalmi mű (ismertető írás)
A Biblia a zsidó vallás és a keresztény vallás szent könyve, az ókori kultúra legjelentősebb alkotása, mely nagyban befolyásolta a későbbi korok gondolkodásmódját, kultúráját. A világ talán legismertebb könyve.
Az európai kultúra két alappillére közül a zsidó-keresztény kultúra az egyik (a görög-római a másik). E zsidó-keresztény kultúra foglalta a Biblia. A keresztények szerte a világon a Biblia tanításaira alapozták hitüket és viselkedésüket, a zsidók pedig a Biblia kétharmadát kitevő Ószövetséget tisztelik és használják.
A kereszténység felvétele utáni európai (és a gyarmatosítás által megjelenő európai gyökerű) kultúrák művelődés-és művészettörténetét alapjaiban határozza meg a Biblia. Bár tatalma nem szorosan vett szépirodalom, nincs még egy könyv, amely ilyen óriási mértékben hatott volna a szépirodalomra. Ennek oka, hogy az európai művészet és irodalom természetes kifejezőeszközként használja a Biblia gondolat-, kép-és szimbólumrendszerét, irodalmi műfajait.
A 18. századig az európai szépirodalom gyakorlatilag a Biblia „mitológiai világegyetemén” belül működött, és sok tekintetben ma is azon belül működik. A Biblia alakjai közül néhány (Jézus, Mózes, József, Pál) modern hősökké is váltak, a 20. század irodalmában, valamint színház-és filmművészetében is megjelennek.
A Biblia tehát tágabban az európai kultúra létértelmezési kerete. A különböző korok és emberek hozzá viszonyítva alkották meg saját önértelmezésüket. Keletkezésétől kezdve egészen napjainkig érezteti hatását, ismerete hozzátartozik az általános műveltséghez.
Fogalma: azoknak a könyveknek a gyűjteménye, amelyeket a zsidó és keresztény hagyomány isteni eredetűeknek ismer el, és amelyekre hitéleti és erkölcsi normáit alapozza. A Biblia szövegei olyan emberi nyelven megszólaló írások, amelyeket Isten sugalmazott, és mint ilyenek, a történelemben kinyilatkoztatott legfőbb igazságok.
A Bibliának van külön zsidó és keresztény része (zsidó Biblia és keresztény Biblia). A zsidók szent könyvei az időszámításunk előtti századokban jöttek létre, a keresztény iratok az időszámításunk utáni századokban keletkeztek. A Biblia zsidó részét a keresztények Ószövetségnek (régiesen Ótestamentum) nevezik, míg a keresztény gyűjtemény neve Újszövetség (Újtestamentum).
A zsidók az Újszövetséget nem ismerik el szent könyvnek. Európa szellemi hagyománya szempontjából a keresztény Biblia a mérvadó.
Keletkezése: hosszú folyamat, mely a Kr. e. 2. évezredtől Kr. u. 100 körülig tartott. Az egyes részek megírása és végleges formába öntése között akár évszázadok is eltelhettek.
Az ókori keleti irodalmakban a szellemi élet egy adott fejlődési pontján megindult a múlt irodalmi emlékeinek tudós vizsgálata és válogatása, a végleges szövegek kialakítása. Egyes alkotásokat értékesnek ítéltek és Isten által sugalmazott, „szent” könyveknek fogadtak el, másokat mellőztek, nem tartottak érdemesnek a megőrzésre. Ezt a folyamatot nevezzük kanonizálásnak.
Kanonizálás: egyes műveket elfogadtak, másokat kihagytak, így alakult ki a kánon (=mérték, görög kanón = „nádszál”, „bot”, „mérőpálca” szóból), azaz a Bibliába bekerült művek gyűjteménye. A kánon ugyanis egy szabály, egy norma, ami mértékül szolgál a művek kiválasztásához: az a rendezőelv, ami alapján a szövegek kiválogatásának, véglegesítésének és szerkesztésének folyamata megtörtént.
A kánon a klasszikus és a hellenisztikus filozófiában a más dolgok számára mértékül szolgáló tökéletesség műszava volt. A mai tudományos szóhasználatban a kánon az egységes szempontok szerint kiválasztott művek összessége.
A kanonizálás által vált a Biblia egységes alkotássá: Niceában Kr. u. 325-ben lett egységes könyv.
A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
A Biblia mint irodalmi mű (ismertető írás) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>