Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz II. (elemzés)
Témája a világ helyzete és a magyarság buzdítása. Berzsenyi rá akarta ébreszteni a magyarságot, honfitársait arra, hogy a franciák a magyar szabadság ügyét is veszélyeztetik. A költő ehhez a helyzethez és magas ideáljaihoz méltó magatartást várt a magyaroktól.
Kifejezőeszközök: metaforák (költői képgazdagság), erőteljes kifejezések, áthajlások, sorközi mondatkezelések
Motívumok: a hajó képe itt társadalmi jelentésű: az államra, a bölcs kormányzásra utal, míg az Osztályrészem című versben a hajó a magánélet világát, az életút alakulását idézi fel képi síkon.
Beszédhelyzet: a lírai én a magyarságot, a nemzeti közösséget szólítja meg, hozzájuk intézi szavait E/2. személyben. Az 5. strófától azonban E/1. személyre vált.
A magyarokhoz II. verselése időmértékes, versforma: alkaioszi strófaszerkezet. Az 1-2. sor: nagy alkaioszi sor (5 jambikus versláb, a 4. anapestus), a 3. sor ötödfeles jambikus, a 4. sor kis alkaioszi (2 daktilust rendszerint 2 trocheus követ).
A cím egy határozott névelős toldalékos főnév, témajelölő.
A magyarokhoz II. szerkezete kiegyensúlyozottabb, harmonikusabb (mondhatni „klasszicistább”), mint A magyarokhoz I. című ódáé, amelynek párverse. Terjedelmét tekintve rövidebb, s annak lemondó, pesszimista hangjához képest itt a jövőbe vetett hit érződik.
Szerkezetileg világosan két 3-3 versszakos egységre tagolódik.
Az 1. egység (1-3. versszak) erőteljes felütéssel kezdődik: a nyitó képet, a háborgó tenger képét Alkaiosztól kezdve Horatiuson át sok költő használta a háborús dúlások, a történelem viharázásának érzékeltetésére.
A versindítás tehát egy általános megállapítást tartalmaz: mindenhol háború dúl. Ezt az állítást konkrét példákkal is bizonyítja a költő:
- Prusszia (Poroszország) a jénai csatában vereséget szenvedett Napóleontól, a franciák 1806-ban bevonultak Poroszország fővárosába, Berlinbe
- Napóleon elfoglalta az osztrákoktól Adria öbleit (Dalmácia és Isztria)
- a Cordillerák (Dél-Amerika hegyvonulata) spanyol gyarmat volt, itt háború dúlt az őslakók és a telepesek közt (az ottani népek a spanyolok ellen vívtak szabadságharcot)
- a Haemus (a Balkán-hegység ókori latin neve, görög neve Haimosz) török fennhatóság alatt volt, itt a szerbek küzdöttek a török ellen
- Baktra (a Kaukázus nyugati részének ókori neve) vidékéért folyt az orosz-iráni háború, melyben Napóleon Iránt segítette
- a Dardanellák (tengerszoros Kis-Ázsia és Európa között) területét és Konstantinápolyt angol-orosz szövetséges csapatok próbálták elfoglalni a törököktől, Napóleon a törökök mellé állt
A vers első fele tehát az egész világra kiható felbolydulást, az egyetemes forrongást festi le (a tulajdonnevek észak, dél, kelet, nyugat szélső pontjait jelölik, ami azt fejezi ki, hogy a véres zűrzavar az egész világra kiterjedt).
A világ kaotikus, gigászi erők küzdőterévé vált: harc, viszálykodás fenyegeti az ember békéjét és rendjét. A felsorolt történelmi események az egész emberiség élethalálharcát szemléltetik. Ebben a részben az uralkodó érzelem a rémület, döbbenet, melyet felerősít egy mitológiai metafora: „Ádáz Erynnis lelke uralkodik” (Erynnis a bosszúállás istene, a lelkiismeret mardosásait felkorbácsoló, kígyóhajú istennő). Érzékletes és riasztó hatású kép: „vérbe mártott tőre”.
Az egység utolsó két sora („A népek érckorláti dőlnek, / S a zabolák s kötelek szakadnak”) azt a megrendítő élményt fejezi ki, hogy az eddig örökkévalónak hitt világrend összeomlott: államhatárok, törvények, erkölcsök, szokások változnak egyik napról a másikra, nincs többé állandóság.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz II. (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>